Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

Ezek a helységek: Arx-Dombó Báta Bátaszék Berekallya Bölcske Császta Czikó Debregetz (Döbrököz) Decs Demerkapu Dombóvár Egregy Eőcsény Földvár (Dunaföldvár) Gergyen (Gerjen) Grábócz Györe Hidas Janya Kárász Kis-Székely Küblin (Köblény) Madocsa Mágocs Máza Mekényes Mucsi Nagymányok Nagyszékely Nyámád Nyék (Felső) Nyék (in Sárköz-Alsó) Nyilas Ozora Paks Pilis (Sárpilis) Pinczehely Puszta-Pél Rácz-Hajmás Simontornya Szász Szekszárd Szent-György (Dunaszentgyörgy) Tengőd Tolna Thomássi (Tamási) Várallya Vékény Üjpalánka Ürögh (Ireg) Závoth (Závod) voltaik.

35 Ebből az 51 községből azonban 10-re: Császtára, Demerkapura, Egregyre, Hidasra, Kárászra, Köblényre, Mágocsra, Rácz-Hajmásra, Szászra és Vékényre Baranya megye is igényt tartott. így azután a határok megállapítása miatt keletkezett vita évtizedekig folyt, de nemcsak Baranyával, hanem a többi szomszédos: Fejér, Pest, Somogy és Veszprém megyével is. Mindegyik megye igyekezett ugyanis a határait minél inkább kiterjeszteni, hogy egyre több községet tudhasson a magáénak a megyére kiszabott hadiadó könnyebb beszolgáltatása végett. Középkori adataink szerint Tolna megye különösen Baranya és Somogy megye felé volt jóval terjedelmesebb, mint napjainkban. Baranya megyéből Tolnához tartozott ekkor a Bátaszék—Bonyhád—Nádasd vonalakkal elhatárolt háromszög, továbbá a Máza—Mekényes—Dombóvár vonalakkal körülzárt rész. Bikal, Egregy. Hörnyék, Hidas, Jágónak, Kercseliget, Kárász, Meződ, Mocsolád, Nyerges, Pali, öfalu, Szekcső, Tarros, Tékes, Vásárosdombó, Vaszar és Vázsnok mind Tolna megyei helységek voltak."

36 Somogy felé Kercseligettől Koppányig a mai Somogy megyei Derecske, Fonó, Gyalán, Koppány, Patalom, Szili, Zimány stb. helységek vidéke növelte Tolna megye területét.

37 A megyei beosztásnak az alapja ezen a tájon tulajdonképpen az eredeti egyházmegyei beosztás volt.

38 A két megye közti határvonalat Eszterházy Pál nádor az 1696. évi március 15-én kelt leiratával a Sió vonalában állapította meg. Ettől a vonaltól délre eső helységeket T,,úgymint Híd-véghet (Falu- és Városhídvég), Igalt, Kilitit, Fokot, Koppányt, Juthot, Ádándot, Somot, Felső-Endrédet, Kazsokot, Gellyét (Göllét), Homát, Szabadit, Pulát, Taszárt, Mosdóst, Batét, Gyalánt, Oroszt, Szent-Palit, Sántos-Keresztúrt, Szalacskát, Szent-Balázst, Hagymást, Cserénfát, Bőszénfát, Sim^onfát, valamint az Almamellékig terjedő vonalon fekvő falvakat Somogy határához csatolta. Ellenben: Nyék, Nyilas, Ozora, Pinczehely, Tamási, Dombóvár, Döbrököz és Grábócz (?) helységeket Tolna megyének ítélte oda."

39 130