Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

Tolna megyének Somogy megyével folyó határpere ezzel a nádori döntéssel be is fejeződött.

40 A másik három megyével hamar megtörtént a megegyezés. Talán csak Pest megyével volt elég éles vitája Broderich András alispánnak Szeremle község hovatartozandósága miatt. „Műveletlen és helytelen magatartása miatt" a nádor a megye főispánjához és rendjeihez intézett levelében meg is intette Broderichet, de Szeremlét végül mégis csak Pest megyének ítélte oda.

41 Fejér megyével kapcsolatban csupán csak Egres község képezte vita tárgyát.

42 Ebben a határperben is Tolna maradt alul, Egres Fejér megye birtokában maradt, jóllehet a középkorban Tolnához tartozott.

43 Veszprém megyével a határok miatt felmerült ellentétek könnyen rendeződtek. A határ megállapítása céljából kiküldött bizottság 1695. szeptember hónap elején már azt jelentette a nádornak, hogy „Veszprém megyének a Balatonon és Sión-túl fekvő falvakra vonatkozó igénye semmikép sem vehető figyelembe" Az 1696. évi nádori döntés véglegesen le is zárta a kérdést és később sincs nyoma annak, hogy az ügy újból tárgyalás alá került volna.

44 Határper így azután csak Baranyával folyt tovább egészen 1720 februárjáig, amikor is a két megye közös főispánja felszólította Tolnát, hogy barátságosan rendezze vitáját Baranyával. Ez azonban nem történt meg. A felhívásra Tolna megye úgy határozott, hogy „felkérte bécsi ágensét (ügynökét), Dőry Lászlót, közölje a nádorral, a főispánnal, aki Bécsben tartózkodott, és Baranya megyével is a megye perrel kapcsolatos bizonyítékait, okleveleit. Hangsúlyozta a határozat, hogy Tolna Kozárt már átengedte Baranyának, ezért jogaiból tovább nem hajlandó engedni."^ Baranyával nem is történt a határ kérdésében jogi döntés, a megyék a gyakorlat kialakította kész helyzetet fogadták el. A határperek Tolna megyére igen hátrányosan végződtek. Az eredmény ugyanis az lett, hogy a megye régi középkori területének közel egyharmadát veszítette el. Az 1715. évi országos összeírás, amely Magyarország első rendszeres öszszeírásának tekinthető, már a megye végleges határainak a figyelembevételével történt meg. Az összeírás szerint a megye területén 12 mezőváros: Báta Dunaföldvár Simontornya Bátaszék Ozora Szekszárd Dombóvár Paks Tamási és Döbrököz Pinczehely Tolna 33 község: Agárd (Sió) Fadd Medina Alsónyék Felsőireg Nagydorog Apar Felsőnyék Nagymányok Bedeg G érjen Nagyszékely Berekallya Gyönk Nagy vej ke Bonyhád Kánya öcsény Bölcske Kisszékely Szakcs Czikó Kónyi Tengőd Decs Madocsa Tevel Diósberény Majos Szálka és Értény Máza Várallya létezett.

46 9* 131