Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

hűségére tért volt császári ezredes és dunántúli földbirtokos Eszterházy Antal már mint kuruc vezénylő tábornok igyekezett ezért a megyékben — Tolnában is — bizonyos rendet teremteni. Ilyen célból hívta össze 1704. augusztus 31-ére Keszthelyre a dunántúli megyék követeit. A gyűlést azonban a ránézve kedvezőtlen katonai helyzet miatt nem tudta megtartani.

13 A kuruc háború egész ideje alatt Tolnában is fennállott az alispán személyének a kettőssége, csak a mindenkori hadihelyzet szabta meg, hogy éppen ki állott a megye élén. A császáriak a szabadságharc egész ideje alatt Broderichet tartották a megye alispánjának.

14 A kurucok viszont először Vlasics Jánost tették meg Tolna és Baranya megyék alispánjává, hogy Vlasics mikor és meddig alispánkodott, pontosan nem lehetett megállapítani, de Vlasics 1708-ban már a kurucok szubkomisszáriusa volt. 1708 elején ugyanis Eszterházy Antal, kuruc generális már Bezerédj Jánost bízta meg a két megye alispáni teendőinek az ellátásával. Bezerédj János 1704 januárjában, mint Veszprém vármegye alispánja, az elsők között csatlakozott a kurucokhoz, akiknél később ezredeskapitányi rangot is nyert. Eszterházy egyben utasította Horváth Ferencet, a simontornyai vár parancsnokát, hogy „a régi viceispányok házát a várban Bezerédjnek assignálja — adja át."

15 A két érdekelt vármegyét pedig felhívta, hogy Bezerédjt Palkovics Ferenc hadbiztos jelenlétében iktassa be alispáni tisztébe.

16 Annak megtörténte után a dunántúli megyék követeinek Szécsényben (Vas megye) 1708. július 10-én tartott értekezletén Bezerédj János már mint Tolna és Baranya megyék viceispánja és teljes jogú ablegátusa (kiküldötte) képviselte a két megyét, Tolnát és Baranyát.

17 Bezerédj azonban alig egy évig viselte az alispáni tisztet. Vlasics János állandóan áskálódott ellene. Így Eszterházy generális, miután Tolna és Baranya követeinek 1709 márciusában hozzá intézett leveléből megállapította, hogy „Bezerédj hivatali működésében valóban hanyag és tisztviselőivel is méltatlanul bánik", állásából elmozdította. Utódjául ismét Vlasics Jánost tette meg alispánnak. Vlasics azonban még egy évig sem alispánkodhatott, mert amikor 1709. augusztus 28-án Simontornya vára a császáriak kezére került, vége szakadt Vlasics második alispánságának és azzal együtt a tolnai „kuruc-vár megye" működésének is.

18 Azt, hogy kik voltak e két alispánnak tisztviselői, nem lehetett — adatok hiányában — megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a kuruc hadak ellátása inkább csak a hadi commissáriusokra és a gazdasági hivatalok tisztviselőire hárult. Ezért kellett megszervezni a dunántúli Oeconomicus Administrációt is.

19 Az Administráció a fiskális jószágokat hadi tiszteknek adta bérbe, de a cenzust ezek a tisztek is csak erőszakkal tudták kicsikarni a falukban.

20 Amikor a kuruc seregek 1709-ben végleg elhagyták Tolnát, ismét kritikus évek következtek a vármegye életében. A megyei önkormányzati szervezet még hosszú ideig nem tudott megállapodott, nyugodt mederben működni. Ezért erről, az 1709—1714-ig tartó rendkívüli időszakról külön kell szólnunk. Heister császári tábornok 1709. szeptember 2-án Berhidáról kelt levelében parancsként közölte Tolna vármegyével, hogy ő Broderich Andrást tekinti, illetve nevezi ki a megye tényleges alispánjává. Broderich a tábornoknak ezt a levelét közölte a helységek bíráival abból a célból, hogy őt alispáni működésében támogassák.

21 E katonai kinevezés alapján 1709—1712. években — éppen a legkritikusabb időszakban — tehát Broderich az alispán, ö irányította a megye 127