Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

igazgatását, állította össze a megyei tisztikart, hajtotta be az adókat és a kivetett katonai porciókat. A megye nemessége azonban nem tekintette őt alispánnak, az 1703-ban törvényesen megválasztott Daróczy Istvánnal szemben. Panaszt tettek Broderich ellen, hogy bitorolja az alispánságot, hogy latrokból, szökött rácokból bandériumot szervezett és feltörette velük a szegény nép pincéit. Somogyi szolgabírót, akit a porciópénzék behajtására küldte ki, elfogatta és elzáratta. Furdics főbírót pedig, aki a megyei összeírást végezte, elfogatta és megverette. A vádak alapján Broderichet 1710 tavaszán letartóztatták, de hogy kinek a parancsára és pontosan milyen vád alapján, arra nincsenek részletesebb adataink.

22 Broderich alispánságán kívül még Tolna város postamestere, harmincados és a tolnai katonai élelmezési raktár tisztviselője is volt. Ez utóbbi minőségében sok visszaélést követett el, valószínű ez lehetett az oka a letartóztatásának. 1711 elején azonban már újra szabadlábon a megye alispánjaként működött.

23 Broderich alispáni minőségében 1711. április 27-ére Várallyára tisztújító közgyűlést próbált összehívni. Ezt a szándékát azonban a megye főispánjával nem közölte előzetesen. A megye tisztviselői ezért az 1711. április 22-én Szekszárdról keltezett levelükben Ravasz István, pécsi prépost-kanonoknál, mint Nesselrode püspök, főispán megbízottjánál, tiltakoztak a gyűlés szabálytalan összehívása ellen. Rámutattak levelükben arra, hogy Broderichnek semmi „authoritása", joga, felhatalmazása nem volt a gyűlés összehívására.

24 E tiltakozás eredményeképp Ravasz István arról értesítette Broderichet, hogy „mivel az általa hirdetett gyűlés Várallyán végbe nem mehetett, szükséges, hogy a főispánnal is közlendő más terminus praefigáltassék (időpont tűzessék ki), hogy az expensákról, percepciókról és számadásokról határozni lehessen."

25 Az újabb közgyűlést 1711. szeptember 23-án Szekszárdon tartották meg, amelyen Nesselrode pécsi püspöknek, mint a megye örökös főispánjának a megbízásából, Kapucsi György, pécsi püspöki helynök elnökölt, Broderich András alispán, Madarász László Baranya megyei alispán, Daróczy Ferenc, Viczay Ferenc földesurak, a bátai apát és több más megjelent, de névszerint fel nem sorolt nemes részvételével. A résztvevők úgy látszik hallgatólagosan elismerték Broderich alispánságát.

26 1711 decemberében Pincehelyen Gorics Miklós, helyettes nótáriussal még tanúsítja Broderich, hogy „a Heister-regimentbeli Schütz őrnagy kompániájának november és december hónapokra naturáliákat: húst, kenyeret, zabot és szénát, továbbá 651 ft. 25 kr. készpénzt adott."

21 Megint valami feljelentés volt ellene, erről ír egyik ismerősének Tolnára 1712. június 13-án.

28 Ekkor már nem működik alispánként. Az 1712. november 22-i közgyűlés pedig a haláláról emlékezik meg. Állítólag meggyilkolták.

29 Az 1712. december 18-i közgyűlésen már Gyurekovics Péter, a megye hites jegyzője, mint helyettes alispán (substitutus vicecomes) látta el az alispáni teendőket.

30 Az 1713. évi október 12-én összeült részleges (particularis) kisgyűlésen pedig Gyurekovics — bár még nem választották meg — mint actualis vicecomes, tehát nem helyettes, hanem ténylegesen működő alispán elnökölt.

31 Ezzel a közgyűléssel véget is ért a megye életében rendezetlennek, átmenetinek tekinthető, zavaros állapot. 1714 januárjától kezdve a közgyűlési jegyzőkönyvek is rendesen kötetekben állanak a rendelkezésünkre. 128