Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Az április 21-i ülésen a polgármester-helyettes Dr. Cs. Papp Jenő, mint elnökhelyettes elnökölt és egyetlen napirendi pont az új főispán, Cser Sándor tájékoztatójának meghallgatása volt. Cser Sándor megjelenése a nemzeti bizottsági munka terén is változást hozott. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a főispán és a polgármester bizottsági elnöki szereplését megszüntette és az elnököt általában a pártok sorrendjében a pártok tagjai közül választották. Ki is fejtette véleményét Cser Sándor a nemzeti bizottságokról, melyeket a francia forradalom nemzeti bizottmányaira vezetett vissza és megállapította, hogy a bizottságok, védik a jogrendet és felügyeleti szervként működnek az államban. „A nemzeti bizottság ellenőrző szerv, mely tanácsadó a kormány mellett, ellenőriz mindenkit, akire bármely hivatalos hatalom van bízva. Nem lesz olyan ereje senkinek sem, mely lekaparja a nemzeti bizottságot a történelem lapjairól.. . Senkinek sincs joga gátolni a nemzeti bizottság munkáját, mert az tanácsadó, ellenőrző szerv, mely vigyáz a tiszta kézre és a magyar nép szellemére." Felhívta a bizottságot, hogy mennél hamarabb kezdjék meg a produktív munkát és első feladatnak a földreform segítését jelölte meg. Cser Sándor fellépése valóban fordulópontot jelentett a nemzeti bizottságok életében. Érdekes, hogy a megyei bizottság előtti megjelenésére adatunk nincs, feltételezhető, hogy az azonos összetétel miatt beszélt az addig ténylegesen nem működő városi bizottság előtt. A május 7-i ülésen már ez a bizottság is a megyeihez hasonló, előbb felvázolt összetételben tárgyalt. Mindjárt ezen az első ülésen már összeütköztek az ellentétes vélemények. Első tárgysorozati pontként szerepelt a vármegyei és városi tisztikarban üresedésben lévő állások betöltése. Dr. Dulin Jenő rögtön tiltakozott a kérdés felvetése ellen, mert a képesítés alóli felmentésre törvény még nincs, így minisztertanácsi előzetes engedély kell az ilyen személyek szolgálatba állításához. A sorok között kitűnik, hogy a részletesen nem ismertetett javaslat esetleg személycseréket is tervbe vett, mert Dulin arra is hivatkozott, hogy a 14-es rendelet csak a megürült állások betöltését szabályozza. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérdés tárgyalására a törvényhatósági bizottság és a városi képviselőtestület jogosult. Kaszás szerint óhaját kifejezheti a bizottság, Szabó István (SZDP) szerint csak hozzájárulásról van szó. Dulin ismét szót kérve kifejtette, hogy a bizottság maga dönti el, mit tart törvényesnek, másrészről kívülről jövő tanácsot nem fogad el. Az állások betöltését országos hatályú rendeletek szabályozzák, ezek bármely megyében egységesen érvényesítendők. A nemzeti bizottságot senki sem korlátozhatja, a főispán, polgármester, vagy az államtitkár, ha nem tagja a bizottságnak, az üléseken csak, mint vendég vehet részt. Kaszás (MKP) indítványára szünetet rendelt el az elnök, hogy pártközi értekezlet döntsön a kérdésben. Ennek megtörténte után a kérdést napirendről levették." Itt utalunk arra, hogy a megyei nemzeti bizottság május 15-i ülésén, mely feltételezhetően Cser Sándor fellépésére már mind az öt párt és a szakszervezetek tagjaiból tevődött össze, döntött az alispáni állás kérdésében és így, mint megüresedett állást, a városi bizottság dr. Szenté Lászlóval töltötte be a polgármesteri széket.'

8 A május 19-i ülésen az SZDP-t képviselő Román Béla szóvá tette, hogy a városi képviselőtestületben az újonnan alakult pártok nincsenek képviselve, kéri, hogy a képviselőtestületet egészítsék ki. A bizottság úgy döntött, hogy 221