Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
a pártok adják be a képviselőtestületbe javasolt tagok névjegyzékét. A nemzeti bizottságok ügykezelésének felületességére jellemző, hogy a meglehetősen hevenyészve összeállított jegyzőkönyvből ez a határozat kimaradt, a kézbesítőíven, az elnöktől, vagy jegyzőtől származó feljegyzésből, valamint a június 13-i ülés jegyzőkönyvéből lehetett erre visszakövetkeztetni. A képviselőtestületbe minden párt és a szakszervezet 10 rendes és 3 póttagot delegált, pártonkívüliek meghívást nem kaptak. Az egyházi férfiak közül Friedmann Márton az MKP tagjai között található/ 9 Bár az általunk tárgyalt időszak végére esik és további időpontra nyúlik át, mégis szükségesnek tartjuk egy igen érdekes, egyben jellemző vitára utalni. A városi nemzeti bizottságot felszólították, hogy a hadigondozó bizottságba egy orvosi képesítésű és két laikus tagot küldjön ki. A bizottság elnöke a HONSZ helyi szervezetének javaslatát kérte ki és ezt a bizottságnak elfogadásra ajánlotta. Ekkor szót kért Szabó István (SZD.P) pékmester és javasolta, hogy az ajánlott tagok elfogadását tegye megfontolás tárgyává a bizottság, nehogy múltban exponált személyek szereplését segítsék elő. Erre — a jegyzőkönyv szerint — dr. Kaszás Miklós (MKP) azt a kijelentést tette, hogy „ha egy testület lehetett a múltban jó egységes párti, abból még nem következik az, hogy jövőben ne lehessen jó demokratikus elveket valló." Bóvári (parasztpárti) a köpönyegforgató alakulatok (így) ellen szólalt fel és kiemelte, hogy a HONSZ a múltban a kormány elismerésére törekedett és nem viselte eléggé szívén a népi ügyet. Román (3ZDP) azt javasolta, hogy HONSZ legalább öt tagot jelöljön, akik közül a nemzeti bizottság válassza ki a megfelelőket. A bizottság ezután felhívta a HONSZ-t, hogy teljes gyűlés keretén belül maguk válasszák meg a bizottságba küldendő tagokat. 50 A következő havi ülésen a jegyzőkönyv ismertetése során dr. Kaszás Miklós kéri, hogy töröljék a jegyzőkönyvből a tőle közölt hozzászólást, mert ő az ismertetett szövegnek megfelelő felszólalást nem mondta. A HONSZ eleget tett a felhívásnak és kijelölte a bizottságba az orvos és laikus tagokat, valóban nem ugyanazokat a személyeket, mint akiket a vezetőség javasolt. 51 Ezen az ülésen még egy rendkívül érdekes javaslat hangzott el Taksonyi János későbbi kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselőtől. Javasolta, hogy a bizottság felirattal kérje meg az Ideiglenes Nemzeti Kormányt: létesítsen országos, vármegyei, városi, vagy községi alapot a szovjet csapatok ellátásához szükséges árucikekknek piacon, forgalmi áron készpénzfizetés ellenében történő vásárlására. A javaslat célja az, hogy a különféle beszolgáltatások terhe lehetőség szerint ne egyeseket, vagy kisebb csoportokat sújtson, hanem minél szélesebb körben, lehetőleg országosan elosztható legyen. 52 A kormány nevében Pokorny altábornagy aláírásával válasz érkezett az előterjesztésre. Közlik ebben a nemzeti bizottsággal, hogy Taksonyi János javaslatát, mint figyelemre méltót tanulmányozás tárgyává tették. 53 A Szekszárd városi nemzeti bizottság, a vármegyei nemzeti bizottság vonalát követve működött, azzal a különbséggel, hogy a későbbi megalakulása miatt itt már kevesebb elvi vita folyt, hiszen az alapvető kérdések a vármegyei bizottságban tisztázódtak. Mivel a bizottság havonta egyszer ült össze, tárgysorozatuk érdekes és sokkal közelebb van a mindennapi élethez, mint a vármegyei bizottságé. Az utóbbi két ügy azt bizonyítja, hogy az aktivitás megerősödött és főleg a HONSZ-szal kapcsolatos eljárás arra vall, hogy a baloldali erők mind több gyakorlatot szereztek a politikai munkához. Cser Sándor főispáni fellépése, a nemzeti bizottság tevékenységére vonatkozó irány12?
