Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

lyek alkalmasak voltak arra, hogy a parasztságot szembeállítsák népünk más rétegeivel. A Szociáldemokrata Párt feloszlatásával egyidejűleg szükségessé vált kormánybiztos kirendelése a munkásegyesületek élére, egyrészt a munka politikamentességének biztosítására, másrészt azt a vagyont, amelyet a munkásegyesületek tagsága éveken át nagy áldozatvállalással gyűjtött össze, csorbítatlanul őrizzük meg, A magyar munkásság legyen meggyőződve, hogy érdekeire a magyar államvezetés minden tettében figyelemmel lesz."''

1 Már Klessheimben szóba került a baloldali elemek felszámolásán kívül a kormánypárt megtisztítása is. Erről már az ismertetett német állásfoglalás is hírt adott, hogy egy bizonyos klikket eltávolítottak. A kormánypártban, a Magyar Élet Pártjában meglehetősen különböztek a vélemények a német megszállással és magával a háborúval kapcsolatban is. Ezeket az árnyalati különbségeket is fel kellett német utasításra számolni. Április 2-án a kormány nyilatkozata leszögezte, hogy célja az ellenséges erők megsemmisítése. Ennek végrehajtására bizottságot választottak, melynek első ténykedése az volt, hogy Kállayt, Keresztes-Fischert, Somogyvári Gyulát és Laky Dezsőt a kormánypártból kizárták. 23 képviselő részben felszólításra, részben saját akaratából visszavonult a politikai élettől.''" Hogy mennyire a németek kívánságát teljesítette ezzel a kormány, bizonyítja Veesenmayer erről szóló jelentésének utolsó mondata: „Ezzel jelentős lépéssel jutott előre a kormánypárt liberális elemeinek eltávolítására irányuló tisztogatás."''" Ezeknek az intézkedéseknek megyei kihatásai is voltak, mert sem a Kisgazdapárt, sem a Szociáldemokrata Párt szervezett tevékenységet nem végezhetett, helyiségeiket bezárták és az időközben fel nem osztott vagyonukat igénybe vették. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a kormányellenes erők tevékenységüket ténylegesen abbahagyták volna. Zsidók deportálása a megyéből Az ország közvéleménye, de elsősorban a zsidóság tisztában volt azzal, hogy a német megszállás a magyarországi zsidóság létét és életét alapvetően befolyásolja. A korábban hozott és a zsidóságot érintő korlátozó rendelkezések kétirányúak voltak: Egyrészről a zsidó férfiaknak munkaszolgálatosként történt elkülönítése alapvetően sértette a haza megvédésére vonatkozó állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A munkaszolgálatot teljesítőket kiszolgáltatta közvetlenül a keretlegénységnek, de magasabb szinten a németbarát magyar hadvezetésnek. A munkaszolgálatosok sorsáról külön dokumentumkötet jelent meg és feltárta annak minden borzalmát.

5

" Sorsukon való enyhítési kísérlet egy honvédelmi miniszter, vitéz Nagybaczoni Nagy Vilmos lemondatásával végződött.

51 A zsidókat korlátozó korábbi rendelkezések másik része közéleti és gazdasági vonatkozású volt. Visszaszorította a zsidóságot az állami életben való szereplésből, gazdasági tevékenységből, korlátozta anyagi ellátottságukat és végül olyan alapvető emberi jogtól: a szabad házastársválasztási jogtól is megfosztotta. Mindezek a rendelkezések — a munkaszolgálatot teljesítőket kivéve — a zsidóság életét és létét nem veszélyeztették, bár megnehezítették. A német megszállást követő eseményeket több feldolgozás tárgyalja, ezek közül kiemelkedő a „Vádirat a nácizmus ellen" című dokumentumkötet."

2 E kö93