Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
katonai követeléseit előterjesszék, hasonlóan nem kerülhetett sor a már előkészített jegyzőkönyv aláírására sem." 12 Most hagyjuk Horthy ék különvonatát a német hadvezetés és külpolitika irányítóinak utasítására bízva Magyarország felé haladni és nézzük meg mi történik itthon? A többször hivatkozott feldolgozások nem adnak arról számot, mintha a kormányzói küldöttség és a miniszterelnökség között, akár a berlini követség útján is a tárgyalások alatt állandó telefon- vagy rádiókapcsolat lett volna. Mindössze három távirati közlésről tudunk, de ezek már 18-án késő este, illetve éjszaka érkeztek. A budapesti eseményeket összefoglalóan írja le Kársai Elek.' 1 A következő rövidítést tőle vesszük. Hasonlóan, de összevontabban írja le az eseményeket Juhász Gyula is. 74 Március 18-án, délelőtt Keresztes-Fischer belügyminiszternek jelentették, hogy egy német követségi attasé telefonon közölte Rajniss Ferenccel, a németbérenc újságíró-képviselővel: Horthy találkozott Hitlerrel, a Kállay-kormányt menesztik, az Imrédy-párt legyen készenlétben a hatalom átvételére. KeresztesFischer ezt az értesülését azonnal közölte Kállayval. Az egyetlen intézkedés, amit tettek, a rendőrség készültségbe helyezése volt. Kállay este dupla altatóval feküdt le, mert az előző napokban túl sok izgalomban volt része. Volt azonban, aki gondot viselt Horthy különvonatának útjára. Ez a kormányzó felesége volt. A katonai iroda segítségét kérte, hogy a férjét hozó vonat menetét kísérjék figyelemmel. Ettől kezdve a már említett és a későbbi fejleményeknél is pozitív szerepet játszó Kéry Kálmán vezérkari ezredes, Csatay honvédelmi miniszter szárnysegédje akkori vallomása nyomán tárhatók fel a történtek. Ö ugyanis, egyik korábbi beosztásában kapcsolatban volt a MÁV-val és így az igazgatóság ügyeletes tisztviselőjéhez fordult. Eder főintéző 18-án, este 9 és 10 óra között jelentette neki, hogy Bicskénél ismeretlen tettesek felrobbantották a vasútvonalat. Kéry az értesülést azonnal továbbította Keresztes-Fischer Ferenchez. A kormányzó vonata ugyanis ezen az útvonalon kellett végighaladjon. Az ezredes rövid idő múlva a belügyminiszterrel együtt már a vasútigazgatóságon volt. Itt megtudták, hogy a robbanás egy német katonai szállítmány előtt történt és a szállítmány parancsnoka elrendelte az azonnali kirakodást. Az ezredes rögtön parancsot adott annak felderítésére, hogy más irányból is érkeznek-e szállítmányok, rakodnak-e ki és milyen irányban haladnak. A belügyminiszter ugyanott saját szervei felé intézkedett hasonló célból. Egy óra múlva tisztán állott előttük: mintegy 22—28 szerelvény van útban Budapest felé, vagy rakodott, vagy rakodik ki. Ezek voltak Pfuhlstein tábornok csapatai a „Trójai faló" hadművelet végrehajtásához. Éjfél előtt a miniszter és az ezredes már Kállaynál volt, akit természetesen álmából felébresztettek. Kállaynál népes társaság jött össze: az eddig említetteken kívül odakérette Bajnóczy vezérezredest, a vezérkari főnök helyettesét, Szentmiklóssy követet, a külügyminiszter helyettesét, ott volt Miklós Béla vezérezredes, főhadsegéd, Náday és Beregffy vezérezredesek, az 1. és 2. hadsereg parancsnokai, Bakay Szilárd, Vörös János és Magyarossy altábornagyok és még egy páran. Befutott két távirat. Az egyikben Ghyczy közölte virágnyelven, hogy a megszállás küszöbön áll, a másikat Bajnóczy kapta Szombathelyitől, hogy az országba bevonuló német csapatokat barátként kell fogadni és minden 71