Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

katonai követeléseit előterjesszék, hasonlóan nem kerülhetett sor a már előkészített jegyzőkönyv aláírására sem." 12 Most hagyjuk Horthy ék különvonatát a német hadvezetés és külpolitika irányítóinak utasítására bízva Magyarország felé haladni és nézzük meg mi történik itthon? A többször hivatkozott feldolgozások nem adnak arról számot, mintha a kormányzói küldöttség és a miniszterelnökség között, akár a berlini követség útján is a tárgyalások alatt állandó telefon- vagy rádiókapcsolat lett volna. Mindössze három távirati közlésről tudunk, de ezek már 18-án késő este, illetve éjszaka érkeztek. A budapesti eseményeket összefoglalóan írja le Kársai Elek.' 1 A következő rövidítést tőle vesszük. Hasonlóan, de összevontabban írja le az eseményeket Juhász Gyula is. 74 Március 18-án, délelőtt Keresztes-Fischer belügyminiszternek jelentették, hogy egy német követségi attasé telefonon közölte Rajniss Ferenccel, a német­bérenc újságíró-képviselővel: Horthy találkozott Hitlerrel, a Kállay-kormányt menesztik, az Imrédy-párt legyen készenlétben a hatalom átvételére. Keresztes­Fischer ezt az értesülését azonnal közölte Kállayval. Az egyetlen intézkedés, amit tettek, a rendőrség készültségbe helyezése volt. Kállay este dupla altatóval feküdt le, mert az előző napokban túl sok izgalomban volt része. Volt azonban, aki gondot viselt Horthy különvonatának útjára. Ez a kormányzó felesége volt. A katonai iroda segítségét kérte, hogy a férjét hozó vonat menetét kísérjék figyelemmel. Ettől kezdve a már említett és a későbbi fejleményeknél is pozitív szerepet játszó Kéry Kálmán vezérkari ezredes, Csatay honvédelmi miniszter szárnysegédje akkori vallomása nyomán tárhatók fel a történtek. Ö ugyanis, egyik korábbi beosztásában kapcsolatban volt a MÁV-val és így az igazgatóság ügyeletes tisztviselőjéhez fordult. Eder főintéző 18-án, este 9 és 10 óra között jelentette neki, hogy Bicskénél ismeretlen tettesek felrobbantották a vasútvonalat. Kéry az értesülést azonnal továbbította Keresztes-Fischer Ferenchez. A kormányzó vonata ugyanis ezen az útvonalon kellett végighaladjon. Az ezredes rövid idő múlva a belügyminiszterrel együtt már a vasútigazgatóságon volt. Itt megtudták, hogy a robbanás egy német katonai szállítmány előtt történt és a szállítmány parancsnoka elrendelte az azonnali kirakodást. Az ezredes rögtön parancsot adott annak felderítésére, hogy más irányból is érkeznek-e szállítmányok, rakodnak-e ki és milyen irányban haladnak. A belügyminiszter ugyanott saját szervei felé intézkedett hasonló célból. Egy óra múlva tisztán állott előttük: mintegy 22—28 szerelvény van útban Budapest felé, vagy rakodott, vagy rakodik ki. Ezek voltak Pfuhlstein tábornok csapatai a „Trójai faló" hadműve­let végrehajtásához. Éjfél előtt a miniszter és az ezredes már Kállaynál volt, akit természetesen álmából felébresztettek. Kállaynál népes társaság jött össze: az eddig említetteken kívül oda­kérette Bajnóczy vezérezredest, a vezérkari főnök helyettesét, Szentmiklóssy követet, a külügyminiszter helyettesét, ott volt Miklós Béla vezérezredes, főhadsegéd, Náday és Beregffy vezérezredesek, az 1. és 2. hadsereg parancs­nokai, Bakay Szilárd, Vörös János és Magyarossy altábornagyok és még egy páran. Befutott két távirat. Az egyikben Ghyczy közölte virágnyelven, hogy a megszállás küszöbön áll, a másikat Bajnóczy kapta Szombathelyitől, hogy az országba bevonuló német csapatokat barátként kell fogadni és minden 71

Next

/
Thumbnails
Contents