Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

összetűzést kerülni kell. Egy ideig aggályosnak tartották a táviratok eredetiségét, de később meggyőződtek arról, hogy azok tényleg feladóiktól származnak. Bajnóczy szavai szerint: „Ennek ellenére azonban úgy éreztük, hogy valamit tenni kellene."

1

' Ez az érzés azonban hamarosan elmúlt. A hadseregparancsnokok és általában a tábornokok kijelentették, hogy csapataikat megmozdítani nem tudják, és a vezérkari főnök parancsa ellen nem tesznek. Egyedül a Beregffy későbbi nyilas hadügyminiszter mellett ülő Náday vezérezredes mutatott erre hajlandóságot, de egyedül maradt. Keresztes-Fischer szégyellette volna, ha csendőrökkel és rendőrökkel veszi fel a harcot és úgy gondolta — azokra pár hónap múlva is szükség lehet. Felvetődött a tömeg mozgósítása. Ezt azért vetették el, mert nem akarták az emberek álmát megzavarni. így nem történt semmi, legfeljebb az, hogy Budapest körülzárása már akkor befejeződött, amikor Horthy vonatát Bécsben félreeső vágányra tolták. A kormányzói különvonat hajnali 4 óra után az országot megszálló német csapatok vonatai között, Hitler külön engedélye folytán, feltartóztatás nélkül haladhatott Budapest felé. Bár a vonaton történt éjjel egy-két esemény, ezt az összefüggések miatt később soroljuk fel. Amikor a 19-én „10 órakor a kormányzói különvonat bejutott a Kelenföldi pályaudvarra, a német díszszázaddal együtt várakozó Kállay már arról számolt be Horthynak, hogy az összes repülőterek és közlekedési csomópontok, a legfontosabb hírközlési központok német ellenőrzés alatt állnak."

76 Horthy már egyszer elindult a Kelenföldi pályaudvarról Budapest felé. Ez 1919-ben volt, amikor fehér lovon, mint az úgynevezett nemzeti hadsereg fővezére különítményeseivel vonult be a „bűnös" Budapestre. Most idegen díszszázad tisztelgésével kellett tudomásul vennie, hogy ez a tiszteletadás már csak az utcai tömeg félrevezetésére szolgáló öncélú német gesztus. Mellette ott ment dr. Edmund Veesenmayer, aki „a birodalom magyarországi érdekeit a jövőben a nagynémet birodalom teljhatalmú Magyarországi megbízottjaként fogja figyelemmel kísérni, aki egyben a követ címet viseli."'

1 Ennek a válságos időszaknak egy része ismét befejeződött. Az ország katonai megszállása a német terveknek megfelelően megtörtént, helyes volt Foertsch tábornok március 14-i megállapítása: „a vállalkozás kilátásai igen kedvezőek, a gyors eredmény elérése biztosnak látszik."™ Az akció katonai része befejeződött, hátra volt Veesenmayernek és törzsének tevékenysége, az ország politikai életének átállítása. Klessheim után Ahogy Horthy és kíséretének különvonata a búcsúzkodó Hitlert és kíséretét este 9 óra körül elhagyta, sem a főhadiszállás, sem pedig a vonat éjszakája nem telt el tevékenység nélkül. Klessheimben elérkezettnek látták az időt, hogy újabb intézkedéseket adjanak ki. Ribbentrop szerint a dolgok megnyugtatóan alakultak. „Horthy a végén, azt hiszem valójában egészen elégedett volt, hogy a dolgok így alakultak. Mi utólag úgy találtuk, hogy a dolgok egészen simán mentek."

79 Ennek következménye az volt, hogy az eredetileg kiadott és a megszállásra vonatkozó katonai utasításokat részben módosították. Így leállították a tervezett és röp72