Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

és egy szürke hivatalnok külügyminiszter képviselte. Neki a koronatanácsi jegyzőkönyvben a külpolitikai misszióról mindössze annyi beszámolója volt, hogy a honvédelmi miniszter előadásával egy értelemben nyilatkozott.

66 Tulajdonképpen akkor ki tárgyalt Klessheimben? Horthy kétségtelenül és nem is egészen eredménytelenül. Nem tartotta ugyan be Kállaynak tett ígéretét

67 mert nemcsak a megszállást vette tudomásul, hanem Veesenmayer politikai kiküldetését is, az új kormány megalakításának szükségességét. Mindezek ellenére végig a tárgyalás az ő személye körül forgott. Szombathelyi, amíg Horthy délelőtt Hitlerrel tárgyalt, Keiteltől kapta meg a katonai szempontokat. Előadása szerint, eredménytelenül próbált katonai érvekkel a megszállás ellen fellépni.

08 Következő tárgyalás a küldöttségen belül zajlott le: ebéd előtt, amikor Horthy közölte, hogy Hitler megszállásról beszélt. Ekkor Szombathelyi javasolta, hogy délután még egyszer bocsátkozzon a kormányzó Hitlerrel tárgyalásba. Az ebédmeghívást ennek hatására Horthy azzal a feltétellel fogadta el, ha délután ismét tanácskozhat Hitlerrel.

68 Miután Horthy innen is megegyezés nélkül jött ki, illetve kérte vonatát, hogy hazautazhasson, Szombathelyi engedélyt kért tőle, hogy magánkihallgatásra jelentkezhessen Hitlernél. Hitler után még szükségesnek tartotta a vezérkari főnök, hogy Ribbentroppal is tárgyaljon, akivel a „tábornok-diplomata" Sztójay éppen másodszor tanácskozott aznap. E hármas megbeszélés alapján született meg az utolsó Hitler—Horthy találkozó és a hallgatólagos beleegyezéssel való távozás. Nem vitás, hogy Horthy után Szombathelyi volt a küldöttség csúcsembere. A másik intenzíven tárgyaló tábornok Sztójay volt. Délelőtt Ribbentrop — nyilván ismerte nem éppen gerinces egyéniségét — felelősségre vonta, vajon a német kormánynak a Kállay-kormány elleni korábbi panaszait egyáltalán továbbította-e. Ezután a puhítás után, mint maga mondta el a koronatanácsban, Ribbentrop délután azért hivatta, hogy megkérje, győzze meg a kormányzót a megszállás tudomásulvételére és beszélje rá, ne álljon félre.

70 Megállapíthatjuk, hogy ami történt Klessheimben, az elsősorban Szombathelyinek és Sztójaynak az „érdeme". Nem felkészületlenül tárgyaltak oly sokat, bizonyítja, hogy Szombathelyinek feltétlenül vagy egyéni, vagy Sztójayval közös terve volt már. Délután Ribbentropnak ő javasolta, hogy az általuk kívánt miniszterelnök Sztójay Döme legyen. Ezzel Ribbentrop teljesen egyetértett úgy, hogy még mielőtt a kormányzó vonata magyar felségterületre ért volna, Veesenmayer a német tízezrek fegyvereire támaszkodva megbízotti levelét Horthynak felmutatta volna, a magyar királyi honvéd vezérkar főnöke, vitéz Szombathelyi Ferenc titkos tanácsos, vezérezredes, az első és ország szuverenitását sértő intézkedésre a magyar miniszterelnök kinevezésére, a javaslatot államfőjének megkerülésével megtette. Akkor még nem tudta, hogy őt is, mint a németek számára megbízhatatlant a megszállás után egy hónappal később, 1944. április 19-én magas beosztásából leváltják.

71 A-z OKW hadinaplója szerint, este 20 óra körül még egy megbeszélés folyt le Hitler és Horthy között és ezt követően, 21 óra tájban a különvonat visszaindulhatott Magyarország felé. „Ezen az újabb megbeszélésen kijelentette (Horthy) hogy most már teljesen megértette a Führer szándékait és hajlandó teljesíteni követelését. Mivel a tárgyalások ilyen formában folytak le, nem nyílott mód arra, hogy a vezérkar hadműveleti osztálya által előkészített 70