Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

felosztási tervezetet, nem tartja be a rendelet által előírt három napot. így fennakadást jelent a döntésre való várakozás. Rámutattunk már arra, hogy az ozorai Községi Földigénylő Bizottság éppen ezzel érvel, amikor a Megyei Földbirtokrendező Tanács számon kérte, hogy merték Gyántpusztát jóváhagyás nélkül kiosztani. 1 '' 7 Természetesen a Tanács lassú döntéseinek objektív akadályai is voltak. Ismét Kovrig Jenő jelentéséből idézünk, hogy milyen volt a földreformrendelet végrehajtásának technikai feltétele: „A nagykiterjedésű Tolna vármegyében, melynek székhelye Szekszárd közlekedési szempontból olyan kedvezőtlenül fek­szik, ezért a Földhivatalnak okvetlen szüksége van egy autóra. Az autó hiánya hátráltatta sok esetben a szakszerű megoldást és tette lehetetlenné az idejében való beavatkozást. Tisztában vagyok az ország nehéz közlekedési helyzetével, de meg kell állapítanom, ugyan akkor kevésbé fontos ügyekben más szervek gépkocsin közlekedhetnek. Autó hiányában nem tudja a Földhivatal kellő kép­pen ellenőrizni a Községi Földigénylő Bizottságokat és nem tud gondoskodni az eljárás egyöntetűségéről. Autó hiányában nem tud eleget tenni a Földhivatal az Országos Tanács rendeleteinek sem. A késedelmeskedés oka kizárólag az autó hiánya. Eddig szekéren 38 községet jártam be és oktatásszerűen közöltem a leg­szükségesebbeket a Községi Bizottságokkal. (A jelentés június 30-án kelt!) Autó hiányában azonban még nem tudtam végig járni a többi községet pedig ezt igen fontosnak tartottam volna, mert a Községi Földigénylő Bizottság nem hiva­tal és annak az Országos Tanács rendelkezéseit szóval is meg kell magyaráznom, mert írásbeli körrendeleteimet.. . sok helyütt tévesen értelmezték."™ A személyi feltételek sem voltak a legkedvezőbbek: „Szükség volna leg­alább még egy központi tisztviselőre, ki helyettesem lenne, mert a jelenlegi helyettes Koller gazdasági felügyelő mint szakértő állandóan a megyét járja szekérrel így helyettesítésemet ellátni nem tudja. Már évekkel ezelőtt kialakult véleményem szerint a felmerülő vitás kérdéseket csakis a helyszínen lehet el­dönteni és a szükséges intézkedéseket is legcélszerűbb személyesen községről községre járva elrendelni."™ A Községi Földigénylő Eizottságok és a Megyei Földbirtokrendező Tanács között különösen erős volt olyankor az összetűzés, amikor a földigénylők a ren­delet keretét túl szűknek érezték a maguk jogosnak vélt igényeik kielégítésére. A fácánkerti Községi Földigénylő Bizottság például megtagadta a Megyei Föld­birtokrendező Tanács rendelkezését: nem hajlandó visszaadni a volt földbirtokos ingóságait. így megtagadja 2000 darab cserép kiadását, mert erre a cselédlaká­sok kijavításához szükség van. Nem ad ki eldugott szerszámfákat, deszkaanya­got, szenet, mert minderre a juttatottaknak van szükségük új gazdaságukhoz.' 00 A zombai Községi Földigénylő Bizottság tiltakozik a Megyei Földbirtok­rendező Tanácsnak a községre vonatkozó határozatai ellen, mellyel a nép vá­lasztott szervét terrorizálni igyekeznek különböző fenyegetésekkel. 1 ' 1 A legtöbb vita mégis a juttatott föld nagysága tekintetében alakult ki. Említettük már, hogy Dunaföldváron a Nemzeti Bizottság tárgyalta a Megyei Tanácsnak azt a határozatát, hogy az eddig kiosztott földek nagyságát felére kell csökkenteni. Kijelentik, hogy ebben az intézkedésben reakciós megnyilvá­nulást látnak. 152 Ez az eset jól rámutat arra a jelenségre, hogy a községek politi­kai szervei hogyan próbáltak beleszólni, ellenőrzést gyakorolni a hivatalok felett.. \. Nemzeti Bizottság ebben az esetben jogosultnak érezte magát arra, hogy a nép érdekében, a demokrácia alapján bírálja a Megyei Tanács hatá­rozatát. 446

Next

/
Thumbnails
Contents