Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373
Természetesen abban az esetben, amikor a Községi Földigénylő Bizottságok nem voltak kellően forradalmiak, a Megyei Földbirtokrendező Tanács közbelépett Tengelic község földigénylő bizottsága például tiltakozik az ellen, hogy az áltah k gróf Benyovszky Rezsőnek meghagyott 100 holdat és a Csapó Dánielnek meghagyott 200 hold területet a hencsepusztaiaknak juttatta a tanács. A tengelici földigénylő bizottság kifejti, hogy Benyovszkynak azért hagyták meg a 100 holdat, mert más megélhetése nincsen. A földreformnak az a célja, hogy megszüntesse a nagybirtokrendszert, nem pedig az, hogy a volt földbirtokosokat nincstelenekké tegye. Ez az értelmezése a földreformnak, teljesen egyedi eset. Csapó Dánielnek azért hagyták meg a 200 holdat, mert kiváló gazda, és a cselédségével mindig jól bánt. Persze, hogy ez a döntés a hencsepusztaiak ellen is irányult, azt bizonyítja, hogy kifejtik: a hencsepusztaiak különben sem verejtékeztek ezen a földön soha. 153 Akadtak esetek, amikor a Községi Földigénylő Bizottságok és a Megyei Földbirtokrendező Tanács között a helyzet igen kiéleződött. Tolna megye Földbirtokrendező Tanácsa felkéri a Tolna megyei Rendőrkapitányságot, hogy a tanács rendelkezéseinek végrehajtását szükség esetén karhatalommal hajtsa végre, mert a völgységi járásban újonnan alakított földigénylő bizottságok sok esetben semmibe veszik a határozatokat. 1 ' 4 Nagyon tanulságos a Községi Földigénylő Bizottságok és a Megyei Földbirtokrendező Tanács viszonyának szempontjából az alábbi eset: A németkéri Községi Földigénylő Bizottság a következőket írja a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak: Éppen a műszaki költségek összeszedéséről tanácskozott a bizottság, amikor „egy magát Dr. Gulyásnak nevező egyén telefon útján Bizottságunkat felfüggesztette, kétkrajcáros indokkal. Sajnos akkori elnökünk Fekécs János a felfüggesztést tudomásul vette, a Földigénylő Bizottság további működését azonnal beszüntette és szünetelt a mai napig. A felfüggesztésnek írásbeli megerősítése, vagy más idetartozó intézkedés nem történt jelen pillanatig, közben jönnek az intézkedések mintha nem történt volna semmi. Szeretnénk tudni miféle cirkusz volt ez. Minden esetre megjegyezzük, hogy a jövőben nem hagyjuk könnyen elfújni magunkat.."''" A beadvány így folytatódik: „Szeretnénk ha a megyei Tanács ezeket tudomásul venné, és azt is, hogy a Községi Földigénylő Bizottság tagjai nem dolgoztató földbirtokosokból áll, hanem dolgozó szegény parasztokból és némi földhöz juttatott munkásokból, akiket termelőmunkájuk mellett a helyi hatóságok is többféle vonatkozásban igénybe vesz, tehát ezek az emberek — ha akarnak sem ülhetnek állandóan együtt, így munkajok éppen olyan nehézkesen halad mint a Megyei Tanácsé, ezekhez járul még az is, hogy fizetés nincs, írópapír nincs, a túlterhelt elöljáróságot nagyon ritka esetben lehet igénybe venni." Ezek után a Községi Földigénylő Bizottság elnöke még a következőket jegyzi meg: „Magam részéről — amennyiben átvettem az eddigi ügyeket — úgy megpróbálom a vágányra állítani a Földigériylő Bizottság munkáját, szeretném, ha a Megyei Tanács segítségemre volna, itt kénytelen vagyok még megjegyezni, hogy rendelkezést csak írásban vagy élőszóban veszek tudomásul, — telefont — csak kivételesen — megbeszélt és folyamatban levő ügyben veszem tudomásul." 15 * A Megyei Tanács elnöke erre a beadványra a következő levéllel válaszolt: „Egy magát dr. Gulyásnak nevező egyén Tolnavármegye Földbirtokrendező Tanácsának az elnöke, aki a Tanács elé kerülő ügyekben nem saját nevében intézkedik, hanem tanácsi határozatok folytán. Hogypedig az egyes ügyek elintézése 447
