Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Tolna megyében a földbirtokrendező tanács március 29-én alakult meg. Kezdetben egy magánlakásban működtek, majd amikor a földhivatal ügyvezetője áprilisban megérkezett, átköltöztek a vármegyeházára. Kovrig Jenő ügyvezető a következőket jelentette erről: „A Megyei Földhivatalt napok alatt sikerült megszerveznem és működésünket elsőnek kezdtük meg a vármegyeházán, mert az oroszok bevonulása óta kórház volt. Tekintettel arra, hogy akkor még alispán nem volt, a főispánnal és a polgármesterrel együtt működve sikerült a volt alispáni lakást a hivatal céljára biztosítani. Az alispáni lakás 6 szobából áll, így az elhelyezés nem bőséges, egyébként a kívánalmaknak teljesen megfelel. Amikor a helységeket átvettem a megyeháza még javítások alatt állott. Illés műszaki tanácsos közreműködésével a takarítást és a bútorok összehordását maguk a tisztviselők végezték. A. Megyei Tanács a vármegyeháza kis üléstermében ülésezik, az ülésekre a Földhivatal járási előadói viszik be az ügydarabokat a tanácselnök és az ügyvezető által megállapított sürgősségi sorrendben. A tanácsi határozatokról jegyzőkönyvek készülnek, a határozatok lezárását pedig a Földhivatal végzi." Tekintettel arra, hogy a Földhivatal szakképzett tisztviselőket sem a megyétől, sem a várostól nem kapott (a vármegyei Gazdasági Felügyelőség 1 személyből állt, sokan elmenekültek, kis létszámmal dolgoztak) szerződéses alkalmazottakat kellett felvenni. A szerződéses alkalmazottak kellő irodai gyakorlattal nem rendelkeztek. így csak fokozatosan indulhatott meg a helyes és pontos ügyiratkezelés.

110 Érdemes még idézni Kovrig jelentéséből a következőket: „A Megyei Földhivatal a miniszteri megbízottal együtt működött és az együtt működés következtében súrlódás nem volt. Ugyanez áll a Földhivatal és a Tanács politikai pártokkal való összeköttetésére is. A Tanácsban a Szociáldemokrata Pártot kivéve valamennyi politikai párt képviselve van. A Tanács július hónapban történő kiegészítése során előreláthatólag ezen pártból is lesz képviselet. Eddig sem a Tanács sem a Földhivatal működésével kapcsolatban észrevétel vagy panasz egyik politikai párt részéről sem tétetett."*" Miklós István, aki tevékenysége során többször is kapcsolatba került a Megyei Földbirtokrendező Tanáccsá] és Földhivatallal, így látta a tanács munkáját: „nem látom életerősnek a megyei földosztó bizottságot sem kellő szakemberekkel ellátva, sem kellő gyakorlati férfiakkal, de nem látok benne a Földmunkásszövetség tagjaiból sem olyan embereket, akik komoly, régi harcosai a föld népének, a parasztságnak! Akik a parasztságot ízig-vérig ismernék, annak bajait, terheit, nehézségeit, a föld minőségét, és így ennek az ismeretnek a segítségével egy olyan földreformot, egy olyan áttelepítést, olyan életképes falukat tudna életrekelteni, ami magának a Kommunista Pártnak gyakorlati propaganda lenne, ami bebizonyítaná a nincstelen, a törpebirtokos parasztság előtt, hogy igen, ezt az alkotást, ezt a földreformot, ezt a földmunkás szabadságot a Kommunista Párt adta. S ugyanezen párt szüntette meg a kizsákmányoló nagybirtokrendszert!"

112 Bsadványát Miklós István így folytatja: „Itt a mi környékünkön egy csomó szervezett földmunkás él, és a megyei bizottságba egy sem hívatott be! Amit maga a törvény is előír. De nincsenek legalább kiforrott régi harcosai a pártnak oda beállítva, kik minden tekintetben megfelelő munkát tudnának végezni. Bár a kormánybiztos elvtárs már az előző észrevételnél a vele való beszélgetés alkalmával kért két földmunkás elvtársat, hogy jelentsem be neki a neveit, és beállítja őket a megyei földosztó bizottságba. Ugyan a kormánybiztos 444