Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

A Tanács a kérelemnek csak részben adott helyt, 100 holdat visszahagyott, mert az Auersperg Eleonóra „életfenntartását szolgálja". Az ügygondnok a Megyei Tanács határozatának jegyzőkönyvét megküldte a tamási Községi Földigenylő Bizottságnak. A Megyei Tanács határozatára a népi forradalmi szerv tagjai a következőket válaszolják: „A Tolna vármegyei Földbirtokrendező Tanács határozatára a Tamási járás Földigénylő Bizottsága a következőket közli feltétlen tudomásulvétel végett. A határozat ellenére cím vegye a földosztást ez idő szerint befejezett ténynek és önnek csak birtokon kívül van joga a fellebbezésre, és az általunk hozott döntés értelmében leütött karók eltávolítása a magyar nép összessége ellen elkövetett merényletnek tekintenénk és mint ilyennel is járnánk el. Ha a földosztó bizottságok minden ilyen fellebbezést tudomásul vennének, úgy a földosztás nem a magyar nép, hanem a régi földesurak kívánsága szerint történne."

1

" Az ilyen forradalmi szellemű hangot máról holnapra nem lehetett tanulni. Az évszázadok alatt felgyülemlett keserűség tette ilyen bátorrá az új világot építő parasztság hangját. Szinte minden volt tulajdonos, akinek a vagyona veszélyben forgott, egyszerre ellenállóvá lett. Gróf Erdődy Pálné családjának az ellenállásban vitt szerepére hivatkozva kéri birtokának meghagyását, de legalább 300—100 holdig való mentesítését.

116 Dr. Nagy Emil volt igazságügyminiszter szintén kérelmezi a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságától, hogy a nemzeti ellenállásban való részvételére tekintettel, mentesítsék 193 holdas birtokát. Közli a Tolna megyei Földbirtokrendező Tanáccsal, hogy a tamási Községi Földigénylő Bizottság az egész birtokát felosztotta, még 100 holdat sem hagytak vissza.

1

" Sokan voltak olyanok, akik azt akarták bebizonyítani, hogy ők hivatásos gazdálkodók, s ennek alapján próbálták birtokukat mentesíteni. Annál is inkább, mert a rendelet ide vonatkozó szakaszát igen sokféleképpen lehetett értelmezni. Lichtenstein Alfréd például a következő levelet intézi a Tolna megyei Földbirtokrendező Tanácshoz: „Ezer holdon felüli birtokomat egészben megváltották. Ez ellen fellebbezéssel élek, mert lichtensteini állampolgár vagyok, amely állam svájci védnökség alatt áll és így mint semleges külföldi állampolgárra a földreform törvény szabálya nem terjed ki. Egyebekben előadom, hogy földművelés a kizárólagos élethivatásom, okleveles gazda vagyok, 3 gyerekem van és így ha megváltanák teljes mértékben a birtokomat, megélhetésem lehetetlenné válna."

m Természetesen a Megyei Földbirtokrendező Tanács a birtok teljes kisajátítását rendelte el. Tolnay Knefély Ödön tolnai lakosnak, mint parasztcsaládból származó gazdaembernek 200 hold földet hagyott meg a Községi Földigénylő Bizottság. Tolnay Knefély Ödön kérvényt nyújt be, hogy számára a németellenes magatartása miatt 300 holdat hagyjanak vissza. A beadványt a Megyei Földbirtokrendező Tanács a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságához utasította.

11

" Közben „dr. Kardos László miniszteri megbízott kívánságára a Tanács újjáalakítása után az ügyet újra tárgyalta és az előbbi Tanács határozatát megsemmisítette. A 100 holdat Tolnay Knefély Ödön birtokában meghagyja, a 100 holdat túlhaladó részt pedig igénybe venni rendeli. A Tanács azért határozott így, mert Tolnay Knefély Ödönt nem tekintheti földműves családból való birtokosnak. Ugyanis az iratokhoz csatolt születési anyakönyvi kivonatból is kitűnik, hogy atyja földbirtokos volt."

120 440