Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

meghagyható legtöbb föld 50 hold legyen! Ebből csak annyit fogadtak el, hogy a főváros környékén 50 hold legyen a meghagyható birtok felső határa." Donáth Ferenc: „Amit Veres Péter mond, ahhoz hozzáfűzném, hogy az ő véleménye a tiszántúli szegény parasztság nagy tömegeinek a kívánságát fejezte ki. Akkor mégsem lehetett elfogadni javaslatait. A földreformrendeletnek ugyanis lényeges része volt az a kompromisszum, hogy a nagyobb parasztbirtokosokat — ha már nem is igazi parasztok, csak legfeljebb apjuk, vagy a nagyapjuk volt paraszt — kíméli a reform. Ettől is azt vártuk, hogy a földbirtokosokkal szemben minél szélesebb egységben legyenek a koalíció pártjai. Az úri birtok 100 holdig való kímélése is ilyen kompromisszum volt."

m A parasztság azonban nem nagyon fogadta el ezeket az érveket. Azt az elvet vallották, hogy a föld azé, aki azt megműveli. Ismertettük már, hogy a 600-as rendelet két jogcímet ismert el a birtok mentesítésére. Kétszáz holdig mentesült az igénybevétel alól annak a földműves családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása.

109 Háromszáz holdig mentesült az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett.

110 Minden birtokos megpróbálkozott azzal, hogy mentse, ami menthető. Vagy az ellenállásban való részvételükre hivatkoztak, vagy pedig megpróbálták magukat gazdálkodó parasztbirtokosnak beállítani. Aki az ellenállási mozgalomban való részvételre hivatkozott, annak ügyét a Politikai Bizottság döntötte el. Sok helyen a parasztság nem várta meg ezt a döntést, hanem felosztotta a kérdéses földet. Bartal Aurél faddi földbirtokos kéri, hogy az ellenállásban való részvétele miatt 300 holdat hagyjanak vissza. Kérelmét a Politikai Bizottság elutasította.

111 Ahol a Községi Földigénylő Bizottság tagjai a forradalmi szellemet képviselték, és a községnek nem volt elég földje, ott nem hagyták vissza a birtokot, hanem kiosztották. A volt tulajdonos így csak birtokon kívül fellebbezhetett. Klein Antal paksi földbirtokos például panasszal él a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál, hogy a budapesti Kommunista Párt küldöttei 1000 holdon aluli birtokát a rendelettel ellentétben teljes egészében ki akarják osztani. Klein Antal arra hivatkozik, hogy részt vett az ellenállásban, és kéri. hogy ezért hagyjanak meg neki 300 holdat. A Megyei Földbirtokrendező Tanács úgy határoz, hogy amíg meg nem érkezik a Politikai Bizottság döntése, addig is mentesít Klein Antal részére 300 holdat.

112 A paksi Községi Földigénylő Bizottság azonban ezt a mentesítést nem veszi tudomásul, és kéri az Országos Földbirtokrendező Tanácsot, hogy a község szegény földigénylői és az új hadseregben szolgáló katonák részére már kiosztott földet hagyja meg nekik. Ezért vett igénybe a nemzeti ellenállásban való részvétel címén Klein Antalnak visszahagyott 300 holdjából 200 holdat.

113 Wallner Ernőné, született Auersperg Eleonóra hercegnő ügygondnoka is fellebbezést nyújt be a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, mert a tamási Községi Földigénylő Bizottság teljes egészében igénybe vette Leokádia-pusztát. Kéri, hogy ezt a területet mentesítsék az igénybevétel alól, mert „Wallner Ernőné Auersperg EleonóráA a németek, — németellenes magatartása miatt, egész családjával deportálták. így a fennálló rendelkezés szerint 300 kat. holdig mentesítésre jogosult."

111 439