Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373
Érdekes módon világítja meg Donáth Ferenc a volt uradalmi cselédség és a falusi nincstelenek harcát. „A magyar agrárproletáriátus legbiztosítottabb és viszonylag legjobb helyzetű rétege az uradalmi cselédség volt. Évi jövedelme, amelyet mintegy 8 kat. hold föld tiszta jövedelmével vettek egyenértékűnek, nemcsak a nincstelen mezőgazdasági munkások keresetét múlta felül, hanem a törpebirtokosok nagy zömének jövedelmét is. Ez a magyarázata, hogy miért éppen a gazdasági cselédség aggodalmaskodik az ország minden részén: nehogy rosszabbul járjon a földreform következtében." 95 Természetesen nemcsak a volt uradalmi cselédek panaszkodnak a községi igénylőkre, hanem fordítva is. A regölyi községi igénylők panaszt tesznek a Községi Földigénylő Bizottság ellen, mert a föld javát a majsai cselédeknek osztotta ki. Arányos elosztást kérnek a jó és a rossz földekből, mert azt elismerik, hogy ezeket a cselédség munkálta meg, de viszont ők aratták le ükapáig visszamenően. A cselédségnek joga van követelni, hogy ott elégítsék ki igényeiket, ahol akarják — mondják a falusi igénylők —, de ezt csak arányosan kérhetik. 9 " A dombóvári Községi Földigénylő Bizottság beadványt nyújt át a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak a tüskepusztai volt cselédek ellen. A pusztaiak mindent maguknak akarnak megkaparintani — mondják a községbeliek. Most az erdő és a lucerna után a búzát is learatták maguknak azon a területen is, amelyet a falubeliek kaptak meg." 7 A dombóvári járási megbízott jelenti, hogy Várong községben a volt uradalmi cselédek és a falu igénylői között nem tudott egyezséget létrehozni, sem a föld elosztásában, sem a termények élvezetében, mert a községbeliek túlzott igényekkel léptek fel a pusztai cselédség rovására. 98 Ezért a Községi Földigénylő Bizottságot feloszlatta és az igénylőket új bizottság választására szólította fel. Ezt a döntést a Megyei Földbirtokrendező Tanács is megerősítette. 99 A bölcskei Földigénylő Bizottságot is felfüggeszti a Megyei Tanács addig, amíg ki nem vizsgálja, hogy igaz-e a szentandrás-pusztai volt cselédek állítása, hogy őket kisemmizték a földosztás során. Mint írják, a bölcskei Kommunista Párt sem tett semmit az érdekükben, és tűrte a Községi Földigénylő Bizottság megalkuvó tagjainak a tevékenységét. A Megyei Földbirtokrendező Tanács, miután kivizsgálta az ügyet, megállapította, hogy a panasz alaptalan, a földosztás jól ment és igazságosan, a pusztaiak pedig meg vannak elégedve. A bizottságot tehát visszahelyezi jogaiba. 10 " A decsi Községi Földigénylő Bizottság elnöke az ellen tiltakozik, hogy Orbópusztán a búzával bevetett földeket odaadták a volt gazdasági cselédeknek, holott a községben van legalább 150 család, amelyik egy szem búzavetést sem kapott. Ezeknek jövőre még a vetőmagot sem tudják biztosítani. Ebbe ők nem fognak belenyugodni, írja az elnök a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak. 1 " 1 A sárpilisi Községi Földigénylő Bizottság szintén az orbópusztai cselédek ellen él panasszal. Jóllehet a sárpilisi Községi Földigénylő Bizottság hatásköre alá tartoznak, önállóan jártak el a földosztásnál. Orbópusztát önmaguknak kiosztották és ott termelőszövetkezetet alakítottak. A jószágállományt elrejtik inkább, semmint osztozzanak a falubeli juttatottakkal, és a földosztás adatait sem hajlandók közölni. 1 " 2 A gazdasági cselédek körében figyelhető meg a kora tavasszal az a törekvés, hogy a földeket egybe tartják és termelőszövetkezetekbe tömörülnek. Ezt az együttmaradást a gazdasági év végéig tervezték, azért, hogy a már be437
