Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

vezeti helyett az igényjogosultak közül új tagot válasszanak. Nevezett ugyanis volt gazdasági ispánnak tünteti fel magát, ami lehet, hogy a valóságnak megfelel, a Tanácsnak azonban tudomására jutott, hogy utóbb hosszú időn át már biztosítási tisztviselő volt, majd pedig felesége által kiigényelt zsidó üzletben tevékenykedett. Az új tagválasztásról a Földigénylő Bizottság a Tanácsnak haladéktalanul tegyen jelentést." Általában a szűkszavú jegyzőkönyvekből nem nagyon derül ki, hogy a földosztó bizottságok tagjainak mi volt a foglalkozása, legtöbbször csupán a neveket sorolják fel. Akad azonban néhány jegyzőkönyv, melyben a nevek mellett fel van tüntetve az illető foglalkozása is. A Szakcsi Községi Földigénylő Bizottság tagjai a következők voltak: Bödő Ferenc volt gazdasági cseléd, Cser Ferenc volt gazdasági cseléd, Marosi Ferenc volt gazdasági cseléd, Furján Ferenc volt gazdasági cseléd, Szappanyos Mihály részes arató. Albert József részes arató, Brücher János részes arató, Martinka János részes arató, Hereke Ferenc részes arató, Halászi György részes arató, Bálint József részes arató, Kiss Elemér volt uradalmi munkás, Gadányi István törpebirtokos, Huber Kálmán részes arató, Tóth György törpebirtokos, Bujdosó István volt uradalmi bognár, Apáti József kisbirtokos, Dravecz György asztalos, aki állandóan foglalkozik mezőgazdasági munkával, Schmidt Antal darálómolnár és Buglavecz József kisbirtokos/'

8 A húsztagú bizottság megoszlása tehát a következő: részes arató 8, gazdasági cseléd 4, törpebirtokos 2, kisbirtokos 2, uradalmi munkás 2, iparos, aki mezőgazdasági munkával is foglalkozik 2. Látjuk, hogy itt valóban a földigénylők minden rétege képviselve volt a bizottságban. Tolnán is meg tudjuk állapítani, hogy a Községi Földigénylő Bizottság összetétele milyen volt foglalkozás szempontjából. „Müller József kőmüvessegéd, Nübl József közig, jegyző, a bizottság jegyzője, tagok: Rész Antal kőművessegéd, Wolf Ferenc főldmíves, Bárányi Sándor földmíves, Klein János kőművessegéd, Bajza János földmíves. Keskeny József gazdasági cseléd, gépész, Dunk ler István állítólagos magántisztviselő, Kapinya Miklós földmíves, Majsai István gazdasági cseléd és Schalli Antal kőművessegéd."''

9 Itt a Községi Földigénylő Bizottság tagjainak száma 11 volt, a jegyzőt nem számítva. A 11 tag közül 4 földmíves, 4 kőműves, 2 gazdasági cseléd (az egyik gépész) és 1 „állítólagos magántisztviselő". A kőművesek szereplése magyarázatra szorul. Tolnán, mivel a mezőgazdasági munka nem nyújtott megélhetést, nagyon sok ember a kőművesszakmát választotta. Nyáron eljártak dolgozni az ország legkülönbözőbb részeire, legtöbbjük azonban Budapesten vállalt munkát. Télen viszont visszatértek a községbe. Mind szervezett munkás volt, legtöbbjük a Szociáldemokrata Párt tagja. Szervezetileg a legfejlettebb réteg volt Tolnán, a legjobban reagáltak az új eszmékre. Most, hogy megjelent a földreformrendelet, megpróbáltak ismét visszatérni a mezőgazdasági munkához. Tulajdonképpen a hajósok is ugyanezt a szerepet játszották a község életében. Hogyan tükrözte Tolnán a Községi Földigénylő Bizottság a földigénylők összetételét? Tolna község első földigénylést összeíró ívén a következő megoszlást figyelhetjük meg: Összesen 325 igénylőt írtak össze. Ezek közül 64 hajós, 21 kőműves, 38 egyéb iparos, 11 egyéb foglalkozású igényelt földet. Földmíves csak 191 fő szerepel az első igénylők között.

50 A későbbiekben látni fogjuk, hogy az iparosok és hajósok igénylését nem fogadták el, ez természetesen nagy elkeseredést váltott ki. 412