Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Bogyiszlón a Községi Földigénylő Bizottságot 1945. március 30-án választották meg. A választás eredménye a következő lett: a tíz bizottsági tag közül 2 zsellér, 3 törpebirtokos, 1 kisbirtokos, 1 kisbériő, 1 kőműves és 1 gátőr.'

1 Tehát az igénylők elég széles rétegét képviselte itt is a bizottság. Decs Községi Földigénylő Bizottságában a későbbi panasz szerint a házhelyigénylőket nem képviselték. „Mert abban házhelyigénylők nincsenek és érdektelen lévén — mondja a panaszos — nincs bennük elég szociális érzés szegény ember létükre se."

52 Különösen sok súrlódásra, vitára adott okot a gazdasági cselédek képviselete a bizottságokban. A Magyar Kommunista Párt által kiadott Irányelvekben külön hangsúlyozzák, hogy ne csak a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások képviseleti szerve legyen a Községi Földigénylő Bizottság. „A kommunistáknak már a földigénylő bizottságok szervezésénél szembe kell szállniok olyan törekvésekkel, melyek a földigénylő bizottságokat kizárólag a falu nincstelenjei szervévé próbálják szűkíteni és ki akarják zárni belőle az igényjogosult kisgazdákat, vagy törpebirtokosokat."'

3 Tolna megyében éppen az ellenkező tendencia figyelhető meg. A gazdasági cselédeknek azért kellett harcolniuk, hogy a Községi Földigénylő Bizottságokban képviseletet kapjanak. Fácánkerten például az elöljáróságnál megjelentek a volt fácánkerti gazdasági cselédek küldöttei április 6-án és azt tudakolták, hogy miért mondott le földigénylő bizottsági tagságáról két választottjuk, akikhez ők továbbra is ragaszkodnak. Követelik, hogy továbbra is e két küldött képviselje őket.

54 Azokon a helyeken, ahol a falusi parasztság és a gazdasági cselédség között a későbbiekben nagyon kiéleződött a harc, a Megyei Földbirtokrendező Tanács engedélyezi, hogy a cselédek is hozzanak létre külön bizottságot. Hozzájárul például, hogy Bölcskén a cselédek külön bizottságot létesítsenek. A Községi Földigénylő Bizottság ugyanis a cselédek egy részének távoli helyeken, néha művelésre alkalmatlan földeket osztott ki. A szőlőjuttatásból is egy részüket kizárta. A községbeliek földigénylését teljesen kielégítette, míg a cselédeknek a megyei átlagnál jóval kevesebbet adott."' A Földhivatal az 1945-ös évről szóló beszámolójában a következőket írja: Tolna vármegyében 108 község van, a földreform mind a 108 községben folyik Ezen felül a Földhivatal 422 pusztát, majort, felepet, tanyát tart nyílván. Tolna vármegyében tehát nemcsak a községeket, hanem ezen felül sok egyéb lakott helyet is tekintetbe kell venni, ahol szintén működnek Földigénylő Bizottságok/

6 Már említettük, milyen nagy problémát jelentett, hogy a német községekben, ahol alakultak földigénylő bizottságok, ezekben majdnem 100 százalékig a sváb lakosság képviseltette magát. Még a telepesek megérkezte után is akadtak esetek, amikor a Községi Földigénylő Bizottság tagjai vegyes községben kizárólag svábok voltak. így például a Megyei Földbirtokrendező Tanács Györköny községben a bizottságot szeptemberben feloszlatja, mert még mindig kizárólag svábokból áll.

57 Rámutattunk már arra, hogy ez milyen veszélyeket rejtett magában. Milyen volt az egyes pártok szerepe a Községi Földigénylő Bizottságokban, hogyan vettek részt a munkában? A Kommunista Párt a már idézett Irányelvekben a következőket hangsúlyozza: „Ma a Magyar Kommunista Párt központi feladata a földreform végrehajtásáért folyó harc vezetése és szervezése. Erre a feladatra kell a pártszervezeteknek legjobb erőiket mozgósítani. Vonatkozik ez nemcsak a vidéki, ha413