Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5
IV. A fasiszta seregek januári és márciusi ellentámadásainak visszaverése A németek — noha súlyos veszteségeket szenvedtek a Margit-vonal felszámolásának harcaiban — minden áron meg akarták tartani a magyar fővárost. A januárban indított német ellentámadásnak alapvető feladata volt, hogy Budapestet megtartsa a fasiszták kezén, felszakítsa a főváros körüli kettős ostromgyűrűt, az ott rekedt fasiszta seregeket felmentse, valamint hogy Dél-Dunántúlról kiszorítsa a szovjet, a jugoszláv és a bolgár csapatokat. Ez az ellentámadás összeomlott, sőt Budapest a felszabadító szovjet hadsereg kezére került. A januári vereségek és veszteségek, Budapest elvesztése, a déli pozíciók további gyengülése arra késztette a hitlerista vezérkart, hogy újabb erők bevetésével előbb visszafoglalja a Dél-Dunántúlt, kiépítse az arcvonalat a Duna jobb partján, ezt követően pedig délről támadva visszaszerezze a magyar fővárost. Noha jelentős eltérés van a januári és a márciusi német ellentámadás konkrét célja között — stratégiailag mindkettő ugyanazt a feladatot hivatott teljesíteni: megerősíteni a fasiszta seregek déli frontjának helyzetét, Budapest és Dél-Dunántúl birtoklása révén. Ezt a célt azonban nem sikerült teljesíteni. A német stratégia összeomlott. A németek januári, harmadik csapásának elhárítása A német vezérkar a fentebb vázolt célok érdekében 1945 januárjában három egymást követő csapásból álló ellentámadást indított a szovjet, a jugoszláv és a bolgár csapatok ellen. 1 " Az első csapást január 2—január 6-a között hajtották végre. E harcok során — amelyeknek kezdete váratlanul érte a szovjet seregeket 148 — a 4. gárdahadsereg kénytelen volt nagyobb területeket átmenetileg kiüríteni, de azt sikerült megakadályoznia, hogy a német seregek eljussanak a Budapesten körülzárt csapatokhoz. 149 A fasiszta csapatok első csapását január 6-án állította meg a 3. Ukrán Front. 150 A második ellencsapás január 7—12. között bontakozott ki. Lényeges eredményt a fasiszta seregek nem tudtak elérni. 1 ' 1 A harmadik ellencsapással január 18—25. között kísérletezett a német hadvezetés. A fasiszták ismét nagy erőket vetettek harcba, hogy január első felében, főleg az első csapás eredményeként megszerzett területek birtoklását megerősítsék, ugyanakkor újabb térségek birtokába jussanak, és felmentsék a Budapesten rekedt seregeiket. 152 Megyénket közvetlenül a harmadik csapás ütközetei érintették. A németek azt tervezték, hogy a Balatontól északra eső térségből indított támadással kijutnak a Dunaföldvár—Dunapentele—Adony térségében a Dunához, kettévágják a szovjet arcvonalat. 153 A cél elérése érdekében a németek nagy erőket vontak össze ezen az arcvonalszakaszon. 15 '' Itt volt a 4. SS páncélos hadtest, a Wiking 5. SS páncélos i!
