Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

zöknek a leghatározottabb utasítást adtam, arra, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy az igénylők minden gátlástól mentesen, minél nagyobb számban jelentkezzenek, hogy senkit vissza ne utasítsanak, mindezek dacára, tán a túlságosan rövid idő, tán a propaganda hiánya miatt, alig volt jelentkező. A jelentkezők névsorába számtalan alkalmatlan, megbízhatatlan, sőt volt volksbundos is akad, ezeket csak azért nem utasítottuk vissza, nehogy a többiek az elutasítást félre macjyarázzák."

6 A főszolgabíró azt kéri a főispántól, hogy az igénylési határidőt újból tűzzék ki, s azt úgy állapítsák meg. hogy „legalább 8 nap álljon rendelkezésre, s nekem az adminisztrációra újabb 5—ö nap, mivel járásom 20—25 km távol eső községeiben is csak küldönc útján tudok hírt adni." Ugyanakkor azt is kéri a főispántól, rendelje el, hogy a járás valamennyi községébe a rendeletet ismerő megbízottak szálljanak ki. Ismertessék a földreformrendeletet, világosítsák fel az igénylőket, és a szükséges földek biztosításánál működjenek közre. Segítsék a felmerült problémák gyors megoldását. Helyes lenne, ha a járási gazdasági felügyelő is részt venne ebben a munkában."

1 Több helyen panaszkodnak, hogy túl rövid az idő a földigénylők összeírására. Viszont a földreform gyors végrehajtása a fiatal magyar állam életében sorsdöntő volt, mind politikailag, mind gazdaságilag. Politikailag azért volt rendkívül fontos feladat a gyors végrehajtás, mert a reakciós erők várható ellentámadását, már sokkal könnyebbnek látszott úgy visszaverni, ha a parasztság kezében van a föld. Gazdasági szempontból pedig a földreform végrehajtása a termelés minél gyorsabb ütemű megindulásának feltételét jelentette. „A dolog lényege az, hogy a parasztság minél hamarabb birtokon belül legyen. Nem az a baj, hogy a földigénylő bizottságok gyors cselekvése közben a föld kiosztásánál hibák is történnek — ezeket a hibákat később ki lehet majd javítani —, hanem abban rejlik a veszély, hogy az adminisztratív intézkedések lassúsága elhúzza a földreform gyors végrehajtását. Éppen ezért a kommunisták feladata, odahatni, hogy a paraszt minél előbb a föld, birtokéiban legyen. A földigénylő bizottságok esetleges hibáikat később ki lehet javítani, lehet ellenük fellebbezni a megyei és országos szervhez, de a fellebező birtokon kívül fellebbezzen."™ — mondja ki a Magyar Kommunista Párt által kiadott „Szervezzük a földreform végrehajtását!" című irányelvek egyik része. A földosztás lebonyolításának gyors előmozdítására a szovjet parancsnokság tagjai rendkívül sok segítséget nyújtottak. Különösen a technikai feltételeket biztosították: segítették a hírek továbbítását, közlekedési eszközöket és üzemanyagot biztosítottak a föidosztóknak, igásállatokat adattak kölcsön az újgazdáknak. Számos helyen személyesen is részt vettek a Községi Földigénylő Bizottságok megalakulásán és ott voltak az első ünnepélyes földosztásnál. Ellenőrizték a végrehajtás menetét, ahol kellett, gyorsították. „Klein Kálmán főispán Alejnyik ezredes társaságában látogatást telt Őcsény és Decs községekben, ahol a földreformrendelet már edöÁg végrehajtott, intézkedéseit ellenőrizte. Alejnyik ezredes a legnagyobb megelégedettségét fejezte ki a föld,míh)esek előtt, mivel pár nap alatt több mint kétszázan jelentették be föld iránti igényüket." — adja hírül a Tolnamegyei Néplap." Különösen nagy szerepet játszottak a szovjet hadsereg tagjai a földosztás ütemének gyorsításánál. A dombóvári járásban például a főszolgabírói hivatalban megjelent április 3-án egy szovjet alezredes és elrendelte, „hogy hosszas adminisztrálás helyett a földigénylő bizottságok lássanak azonnal hozzá, a föld27* 403