Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

jölbúgatta a motort, eltűnt. Én pedig ott álltam az őcsényi legelő közepén, mint Tolna és Baranya vármegye földosztó miniszteri biztosa, kopott kabátom zsebében egy megbízólevél, ötszáz pengő, lábamnál súlyos papír'csomag.,"

34 A Községi Földigéiiylő Bizottságok A bizottságok megalakulása és az első ünnepélyes földosztások A rendelkezésünkre álló adatok szerint Tolna megyében először Kölesden alakult meg a Községi Földigénylő Bizottság március 21-én. 120 földigénylő jelentkezett, így a bizottságba 12 tagot választottak. A szűkszavú jegyzőkönyv bői nem derül ki, hogy a földigénylőket melyik szerv hívta egybe, és hogyan történt a megalakulása.

1 Bonyhádon március 26-án jött létre a Községi Földigénylő Bizottság. Itt a főszolgabíró adta az első utasításokat a rendelet végrehajtására: „Bonyhád községben a községi feldigénylő bizottság a járási főszolgabíró rendeletére közzétett hirdetmény alapján megalakult." — jelentik.

2 Egy későbbi visszautalásból azt is megállapíthatjuk, hogy az alakuláskor a demokratikus pártok képviselői is jelen voltak.

3 Bonyhádon a földigénylők száma ekkor még igen kevés volt, összesen harminc fő. Tolna megye északi részén teljesen más volt a helyzet. Ozorán a Községi Földigénylő Bizottság március 28-án alakult meg 30 taggal, a földigénylők száma ekkor már 596 fő, a házhelyigénylőké pedig 281. „Az igénylők száma nem teljes, mert a földreform rendezésére és az összeírásra adott 2 nap olyan rövid idő volt, hogy az igénylők összeírását a beterjesztésen túl is folytatjuk."'' Regöly földigénylő bizottsága március 27-én jelenti a tamási járás főszolgabírájának, hogy megalakultak. Azt is közlik egyben, mennyi a községben a földreform céljaira igénybe vehető terület. Megállapítják, hogy az igénylők ezt már túl is jegyezték.

3 Sok községben a földigénylő bizottságok saját maguk küldik be a megalakulási jegyzőkönyveiket a főszolgabíráknak. Vannak olyan helységek is, ahol az elöljáróság jelenti, hogy a Községi Földigénylő Bizottság megalakult. Magyarkeszi elöljárósága a következőképpen számol be a tamási járás főszolgabírájának a földreform végrehajtásának megindításáról: a rendeletet 24-én kapták meg. Az igénylésre vonatkozó hirdetés 25-én reggel történt. A bizottság 27-én délelőtt 8 órakor alakult meg 30 taggal. Rögtön számba is vették a község határához tartozó földeket, valamint a 100 holdon felüli birtokokat.

6 Míg a megye egyik részén gyorsan alakulnak a földosztó bizottságok, addig a németlakta vidékeken tartózkodtak az emberek az igénylésektől.* A bonyhádi járásban a jelentkezők száma igen kevés. Akadnak községek, ahol egyáltalán nincs földigénylő, a lakosság mereven elzárkózik a jelentkezéstől. Szálka község elöljárósága március 28-án jelenti a bonyhádi főszolgabírónak, hogy március 25-e, a közzététel napja óla földigénylő nem jelentkezett.' A völgységi járásban a földreform végrehajtásának helyzetét világosan tükrözi a bonyhádi főszolgabíró március 29-i jelentése a főispánnak. „A jegy* A jelen tanulmányban nem kívánunk foglalkozni a svábkérdéssel és a telepítésekkel. Az erre vonatkozó iratanyag nagy része rendezetlen és feltáratlan. A kérdést éppen csak annyiban érintjük, amennyire a témához feltétlenül szükséges. 402