Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

hogy kártalanítás nélküli kisajátítások történjenek. A kizsákmányolás lehetősége azonban így megszűnt, mert a régi tulajdonos és az újonnan földhöz juttatott között ilyen vonatkozásban sem létesült semmilyen kapcsolat, függőségi viszony, ugyanis közbelépett az állam. A 600/1945. M. E. sz. rendelet jellegét tekintve tehát antifasiszta, antifeudális és antikapitalista volt. Forradalmivá az teszi, hogy likvidálta a nagybirtokot, megszüntette a feudális osztályt. A végrehajtást a legfőképpen érdekelteknek, azaz a szegényparasztságnak a kezébe adta. „E rendelet végrehajtását a földmívelésügyi miniszter irányítása és vezetése alatt az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok végzik."

39 Pontos útmutatást ad a végrehajtó szervek megalakulásának módjáról. „Községi Földigénylő Bizottság létesítendő minden községben, ahol földigénylők vannak. A bizottság tagjait a földigénylők maguk közül választják úgy, hogy minden 20 igénylőre egy bizottsági tag jusson, de a bizottságnak semmi esetre sem lehet 30-nál több és 5-nél kevesebb tagja. Ha a tagok száma a tizet meghaladja, úgy a bizottság az ügyek állandó intézésére öttagú választmányt álakít."

m Miben állapítja meg a rendelet a Községi Földigénylő Bizottságok hatáskörét? „A Községi Földigénylő Bizottságok feladata az igényjogosultak nyilvántartásba vétele és a község határában lévő elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása. Felosztási tervet készít és közreműködik a földbirtok felosztásában."" Öriási hatalmat jelentett ez a jog a nincstelenek kezében. Ök döntötték el, hogy községükben ki a hazaáruló, háborús és népellenes bűnös, fasiszta vezető, vagy Volksbund-tag, kinek a földjét kell elkobozni. Döntésük ellen végső soron nem lehetett fellebbezni. A végrehajtás tehát a legszélesebb népi, elsősorban szegényparaszti szervekre hárult. Ez „biztosította, hogy az esetleges nagy adminisztráció és paragrafushegy között nem sikkad el a lényeg: az adott formájában fejlődésképtelen, sőt a továbbfejlődést egyenesen akadályozó nagybirtokrendszer szétzúzása, a föld paraszti kézre adása, a társadalom és a termelés demokratizálása."

12 A szegényparasztságnak nagy történelmi vizsgája volt a rendelet végrehajtása, a föld kiosztása, mely egész embert kívánt, komoly felelősséggel járt. A következőkben azt kísérjük nyomon, hogyan állták meg a helyüket Tolna megyében az új élet alapozói. A földosztás megindítása Tolna megyében A 600/1945. M. E. számú rendelet megjelenése előtt Tolna megyében nem alakultak földosztó bizottságok, és nem történt földosztás. Ennek több oka volt: A megye egy része szinte az ország teljes felszabadulásáig hadszíntér volt, mert a németek háromszor törtek be, azaz háromszor tértek vissza. Éppen ezért a félelem a németek visszatérésétől indokolt volt. Debrecennel közvetlen összeköttetés nem volt, a hírek csak elég lassan érkeztek a megyébe. A sváb községekben pedig a volksbundos és SS-vagyon elkobzásának hírére nagyfokú bizonytalanság és feszültség uralkodott. A mezőgazdaságban a háborús veszteség igen nagy volt. Már az őszi munkákat sem tudták elvégezni, mert a földeket az ekék helyett a harckocsik szántották fel. A munkaerőben is hatalmas veszteség mutatkozott. A háborúban 392