Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Időközben, február 20-án a kormány is nyilatkozik a földreform megjelenésének időpontjáról: „Az ügy sürgőssége miatt a kormány nem kívánja megvárni az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívását, hanem már azt megelőzően intézkedéseket tesz kormányrendelet végrehajtására nézve."® Az adott történelmi helyzetet kitűnően jellemzi Donáth Ferenc: „1945 tavasza kivételes történelmi pillanat volt a földkérdés radikális megoldása szempontjából. Az egész elnyomó hatalmi apparátus a porban hevert. A Vörös Hadsereg szétverte a régi rend erőszakszervezeteit, az igazgatással együtt széthullott a régi központi hatalom, maguk a nagybirtokosok is elmenekültek. A történelmi helyzet a parasztság szempontjából rendkívüli volt."

20 Rendkívüli volt, mert ez volt az a pillanat, amikor az agrárkérdés megoldása felbonthatatlanul összefonódott az egész ország előtt álló történelmi sorsfordulóval. A földprobléma megoldása jelentette az első lépést az új Magyarország megteremtéséhez. A Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága úgy dönt március 12-én, hogy április 1-én összeül a Nemzetgyűlés a földkérdés megoldására. A hadi események azonban közbeszóltak. „A Dunántúlon a szembenálló hadseregek nagy jelentőségű harcokra készültek. Hitler márciusban 11 páncélos hadosztályt vezényelt ide a nyugati hadszíntérről, s újabb támadást indítóit. Minden áron tartani akarta a Jugoszláviában küzdő német csapatokkal összekötő, valamint az Ausztriába, Csehszlovákiába vezető stratégiai útvonalakat. Elkeseredett harcok folytak, amelyekben a németek oldalán magyar hadosztályok is részt vettek. Érthető, hogy a döntő ellenoffenzívára készülő szovjet hadvezetőség a magyar csapatok harcokból való kiválását elősegítő földreformrendelet megjelentetését — tíz- és tízezer szovjet és magyar katona életének megmentését — fontosabbnak tartotta a régi alkotmányos előírásoknál."

21 1945. március 15-én pártközi értekezleten tárgyalták meg a földművelésügyi miniszter előterjesztését, melyet különösebb vita nélkül elfogadtak. A földreformrendeletet a minisztertanács 1945. március 17-én tárgyalta meg és fogadta el, március 18-án pedig közzétették a sajtóban. A 6001945. M. E. sz. rendelet keltezése március 15., mintegy utalás az 1848. március 15-i forradalom emlékére. Meghozói ezzel akarták jelezni, hogy a jobbágyfelszabadítást véglegesen befejezték. A rendeletet 1945. szeptember 14-én emelték törvényerőre, ez az 1945. évi VI. törvénycikk. „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet" ünnepélyes bevezető része kimondja: „A rendélet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatában és az Ideiglenes Kormány nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás alapján, a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltsa a magyar földmíves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet."

21 Ezután rögtön meg is indokolja a bevezető szakasz, hogy erre miért van szükség: „A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlődését, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt. A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség."

23 A 600-as rendelet a földreform megvalósítása céljából földalap létesítését mondja ki, mely az elkobzott, a kisajátított és az államkincstár tulajdonában levő földekből áll. Igen fontos ez a rendelkezés, mert így az újonnan földhöz juttatottak semmilyen jogi kapcsolatba nem kerültek a régi tulajdonossal. Elő389