Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

szőr minden föld az államra szállt, s az így létesített földalapból kapott a juttatott.

24 „Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzetiszocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait."

2

* A rendelet pontosan meghatározza, hogy ki nyilvánul hazaárulónak, háborús és népellenes bűnösnek, nyilas, nemzetiszocialista és egyéb fasiszta vezetőnek.

26 A földreformrendelet a fasizmus elleni harc jegyében született. Még országon belül is és világméretekben is állt a harc, ezért a rendelet antifasiszta jellege. Két vonatkozásban lehet ezt az antifasiszta szellemet kimutatni. Egyrészt a már említett elkobzásokban, másrészt, hogy a birtokvisszahagyásokat elég magasan állapítja meg — mint látni fogjuk, azért, hogy a fasisztaellenes egységfrontot erősítse. „Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezőgazdasági földbirtokot." Sőt, nemcsak az extenzíven gazdálkodó nagybirtokot, hanem a tőkés földbirtokot is ki kell sajátítani: „a kereskedelmi törvény és más kereskedehni vonatkozású törvények alapján létesült összes társas vállalatok, valamint az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és a társadalombiztosító intézetek földbirtokait, terjedelmükre való tekintet nélkül."

27 A rendelet tehát nemcsak antifeudális jellegű, hanem antikapitalista is. „Megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfőváros határától számított 30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokat."

2

* — mondja ki a földreformrendelet. „A megváltás alá kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a megváltást szenvedőknek vagy másnak a tulajdona."

29 A rendelet tehát biztosította a nagybirtok uralmának megszüntetését. Kisajátított mindent, ingatlan és ingó vagyont: szántót, rétet, legelőt, szőlőt, gyümölcsöst, erdőt, gazdasági felszereléseket és a mezőgazdasági jellegű ipari üzemeket is. A nemzeti egységfront érdekében — mint említettük — a meghagyást elég magas arányban határozták meg. „200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak a földmíves családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása."'

10 A parasztbirtok ilyen magas mentesítését nem helyeselte a szegényparasztság. Már a Nemzeti Parasztpárt tervezetének megjelenésekor megindult ez ellen a tiltakozás. A végrehajtás során, különösen az Alföldön a rendeletnek ezt a szakaszát nem tartották be. Igazságtalannak tartották ugyanis, hogy közvetlen kizsákmányolóik, a kulákok, akiknek földjén eddig éhbérért robotoltak, ilyen nagyarányú mentesítést élvezzenek. Az antifasiszta egységfrontot szolgálta a következő rendelkezés is: „300 kat. holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a német-ellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett."

31 A szegényparasztság forradalmi korrekciója a végrehajtásnál ennek a rendelkezésnek az átlépésénél is megfigyelhető. Különösen azokon a vidékeken, ahol kevés volt a kiosztható föld, történtek ilyen esetek. Az elkobzott, kisajátított és megváltott ingatlanokból létesített földalap felhasználásáról így határoz a rendelet: „Az igényjogosultaknak juttatott szántóföldet, kertet, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű legelőt, nádast a juttatottaknak egyéni és telekkönyvüeg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell 390