Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

A földreform gyors lebonyolítása érdekében ugyanis a gazdagparasztság semlegesítését akarta, ezért tett különbséget úri birtok és parasztbirtok között. Végül is a tárgyalások során a Nemzeti Parasztpárt ezt elfogadta. Erdei a következőket írja erről: „Az első elképzeléseket az akkori debreceni „Néplap"-ban még január folyamán kifejtettem, s akkor már azt az álláspontot foglaltam el, amit a Kommunista Párt agrárpolitikusaival folytatott hosszú vitákban kialakítottunk. Ebben természetesen benne volt az a tétel is, hogy a parasztbirtokosok földjét 200 kat. holdig nem kell igénybe venni. Korábbi nézeteink alapján én magam is igen nehezen tudtam elfogadni ezt az álláspontot, de végül is magamévá tettem abból kiindulva, hogy a felszabadulás utáni politikai harcok első időszakában nem lenne helyes a nagygazda parasztsággal szemben is frontot nyitni."

7 Ezt a Nemzeti Parasztpárt által közzé tett részletesen kidolgozott programot fogadta el a Kommunista Párt azzal, hogy megvitatásra bocsátja. Ezt az elhatározását 1945. január 21-én tette közzé a Néplapban. A Tolna megyében megjelenő Szabadság című újság a Nemzeti Parasztpárt tervezetét és a Kommunista Párt csatlakozását a háborús viszonyok miatt csak jóval később, a február 15-i számában adta hírül. A cikk ismerteti egyben a Nemzeti Parasztpárt programjának főbb téziseit: „1. A földreform céljaira mindenek előtt el kell kobozni a hazaárulók, nyilasvezérek, volksbund tagok és a magyar nép egyéb ellenségeinek minden birtokát. A földreform céljaira igénybe kell venni minden úri nagybirtokot, általában véve 100 holdon felül. 2. A földreform céljaira való igénybevétel alól mentesülnek a parasztbirtokok 200 holdon alul."

s A tervezetnek ez a két pontja már biztosította a magyar birtokviszonyok teljes megváltoztatását, a nagybirtokrendszer megszüntetését. A program leszögezi: „Az igénybeveendő földekből elsősorban a teljes birtoktalan és törpebirtokos parasztságot kell földhöz juttatni. Előnybe részesítendők a földhöz juttatásnál azok, akik a Németország elleni harcban kitüntették magukat, akik előljártak az ellenállásban a reakciós rendszerrel szemben és szabadságvesztés büntetést, vagy internálást szenvedtek." A program tehát elsősorban az antifasiszta egységfront érdekeit tartotta szem előtt, másrészt a paraszti egység megteremtésére törekedett az adott történelmi szituációban, nem pedig az egyes paraszti rétegek közötti ellentétek kiélezésére. A tervezet a földreform végrehajtását az igényjogosultak kezébe kívánta adni. „Községenként földreform bizottságokat kell szervezni az igénylők képviselőiből." Ez volt a leglényegesebb momentuma a tervezetnek, mert a forradalmi végrehajtást ez a megoldás biztosította. Ez a program alkalmas volt arra, hogy ennek alapján gyökeresen megváltozzék a magyar mezőgazdaság szerkezete, s a jogos tulajdonosok kezébe kerüljön a föld. A tervezet a végrehajtás határidejét a következőkben jelölte meg: „A földreform végrehajtásának 1945. október l-ig meg kell történnie, hogy a földhöz juttatandók az 1945—46-os gazdasági év kezdetén már birtokukba vehessék földjüket."" A földreformrendelet minél előbbi megjelenése és gyors végrehajtása rendkívül fontos feladat volt. Ez jelentette a biztosítékát annak, hogy a parasztság túlnyomó része szívvel-lélekkel az új rendszer mellé áll, érdeke lesz a születendő demokratikus rend védelme. Másrészt így lehetett biztosítani a földek bevetését, a háborúban amúgy is óriási károkat szenvedő ország ellátását, a mezőgazdasági munkák megkezdését. A háború súlyos pusztításokat okozott a mezőgazdaságban, különösen súlyos volt a helyzet a nagybirtokon. „A kispa386