Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

újjáépítésének és felemelkedésének programja" című nyilatkozat, mely az egyik legfontosabb feladatnak az évszázada húzódó földkérdés megoldását jelölte meg. „A mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe- és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével széles körű földreformot kell végrehajtani, mely sok százezer földnélkülit és szegényparasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává."

1 A földreformról nemcsak általában beszél a Kommunista Párt programja, hanem már konkrét tényt is kimond: „A földreform céljaira igénybe kell venni a hazaárulók, a háborús bűnösök, a Volksbund-tagok, a német hadseregben szolgáltak birtokait, és teljes egészükben, minden felszereléssel együtt el kell kobozni."

2 A földreform megvalósításának gondolatát hamarosan magukévá tették a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i szózatában hangsúlyozza: „Földreformot akarunk! Földhöz juttatunk sok százezer földnélküli és szegényparasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt és évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar államrendet."

3 1944. december 23-án az Ideiglenes Kormány is kifejezte azt a célját, hogy földreformot kíván végrehajtani: „Az ország gazdasági talpraállítására, a parasztság évszázados álmainak megvalósítására, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására az Ideiglenes Nemzeti Kormány haladéktalanul földreformot hajt végre, mely sokszázezer földnélkülit és kisparasztot tesz életképes gazdaság tulajdonosává."* Ezzel a nyilatkozattal tehát a földreform kormányprogrammá vált. Sem az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata, sem az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozata azonban nem jelölt meg konkrét időpontot a földreform végrehajtására. A legfontosabb feladat az volt, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai a föld felosztásának módjára részletes programot dolgozzanak ki. A Kommunista Párt már a 30-as években állást foglalt a demokratikus földreform mellett. 1944 augusztusában pedig kidolgozta a földreform alapelveit. Ezek kerültek aztán a 600-as rendeletbe, amely 100 holdban állapította meg az úri birtokok maximumát s 200 holdban a parasztbirtokét. Kimondta a hazaáruló volksbundista, nyilas és fasiszta vezetők birtokainak elkobzását.

5 Részletes földreformtervezettel, amely a Kommunista Párt által kiadott nyilatkozatokon nyugodott, először a Nemzeti Parasztpárt jelentkezett 1945. január 14-én a Néplap hasábjain. A földreformjavaslat kidolgozásában elsősorban Erdei Ferenc vett részt. A Nemzeti Parasztpárt tervezete egy vonatkozásban tért el a Kommunista Pártétól, ugyanis a meghagyandó legfelső birtokhatárt 100 holdban jelölte meg. A radikális fölreformot „úgy értelmeztük — írja Erdei Ferenc —, hogy fel kell osztani a nagygazda birtokokat is, tehát eszünkbe sem jutott, hogy különbséget lehetne tenni úribirtokok és a parasztbirtokok között."

0 A Nemzeti Parasztpárt tagjai a népi írók elemzése alapján jól ismerték a magyar falu helyzetét. Tudták, hogy a kétféle birtok határai a valóságban összemosódnak, nehéz őket szétválasztani. Emellett figyelembe vették a földéhség nagyságát is. Később rá fogunk mutatni arra, hogy a gyakorlat a Nemzeti Parasztpárt nézetét igazolta. Az adott pillanatban azonban a Kommunista Párt javaslatának elfogadása volt a szükségszerű. 25 Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. 385