Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
magánházaknál kezdték meg a tanítást, mégpedig úgy, hogy a katolikus és református tanulókat egy osztályba vonták össze. 228 Tolnán hasonlóan három iskola használt egy épületet. 228 Dombóváron egy elemi iskolában délelőtt a gimnázium, délután a polgári iskola tanulói részére volt februártól tanítás. Az itteni tanítóképző részé-re a Zsidó Tanács bocsátott rendelkezésre helyiséget. 229 A bonyhádi gimnázium március 25-én kezdte meg újból a tanítást a katolikus elemi iskolákban. 2 "" Szekszárdon március végén kezdték meg az eddig kórházként használt iskolák kitakarítását. Először robotmunkásokkal kívánták a takarítást elvégeztetni, de ezek a mezőgazdasági munkákkal voltak elfoglalva. Ezért április 3-ra a gyerekeket és hozzátartozóikat takarítóeszközökkel hívták, hogy maguk végezzék el a munkát. 231 Tanerőhiány miatt késve kezdték meg a tanítást Börzsönyben, Jánosmajorban, a bátaszéki Kövesdpusztán. 232 Tolnanémediben — itt erős harcok voltak és többször cserélt gazdát a község —• a tantermek annyira tönkrementek, hogy május 15-i jelentésében az igazgató azt írja: a tanítás akkor indulhat meg, ha az időjárás kedvező lesz. 233 A jelentések között van egy pár igen jellemző. A decs-alföldszállási iskola egyetlen tanítónője jelentette, hogy a tanítás már január 23-án megindult, a létszám igen kevés, részint a gyermekek ruhátlansága, részint a törvényen kívüli állapotok miatt. A jelentés március elején készült. 234 Bátaszékről május végén azt jelentették, hogy a tanítás igen bizonytalanul folyik. A telepesgyerekek kialakulatlan helyzetük miatt nem járnak, a volksbundosok egy részét elszállították, főleg a felső osztályok tanulói hiányoznak. 23 ' Csibrákról ugyanezekben a napokban hasonló jelentés fut be: szükség van a tanítás mielőbbi befejezésére, mert kevés a férfi munkaerő. A férfiak egy része az SSnél, másrésze a magyar hadseregben teljesít szolgálatot. 23 " Új dombóvár—Mászlonypusztáról azért kérik a tanévzárást, mert a földosztás során kapott földek műveléséhez nincs elég erő a községben. 237 Majosról sajátos jelentés érkezett: a betelepítések folytán a tanulók létszáma 227-re emelkedett fel. Kis létszámú osztályok szervezését tartják szükségesnek, mert a helybeli német ajkú gyerekek és a betelepített székelyek tanmenete igen különböző. Az iskola a teljesen jogosan kért létszámemelést 2 új tanerővel meg is kapta. 238 A csaknem száz iskolai jelentés legjellemzőbbjeit ismertettük. A háború rombolása, a tanyai gyerekek ruhátlansága, az iskolaépületek igénybevétele, a tanítók hiánya, a mezőgazdasági munkák sürgető szüksége, a telepítéssel kapcsolatos népkeveredés mind-mind nehézzé tették az amúgy sem könnyű tanítósorsot. S mégis mindenre volt megoldás: összeköltözés, a tönkrement demonstrációs anyag miatt a gyakorlati oktatás előtérbe helyezése, türelem és a problémák helyes felismerése igen tiszteletreméltóvá tette az oktatás e sok és ma már névtelen munkásának tevékenységét. A pénzügyi problémák megoldása szinte a felszabadulással egyidőben felmerült olyan kérdés volt, melyet hosszú hónapokig helyi erőből, helyi elgondolások és megoldások alapján lehetett intézni. A kérdés fontossága érthető: az állami alkalmazottak, nyugdíjasok, kegydíjasok részére járó illetményeket ki kellett fizetni, hogy a családok megélhetéséhez szükséges pénzt megkapják. Nem működtek a betegbiztosítási és egyéb ilyen jellegű intézmények. Az állami hivatalok, szervek dologi kiadásait fedezni kellett, hogy munkájukat folytatni tudják. Mindehhez pénzt kellett előteremteni és megyei viszonylatban gondoskodni azok egységes felhasználásáról. A pénzügyminiszter első rendelete, melyben hivatalba lépését a pénzügyigazgatóval közölte, viszonylag korán megérkezett. Másolatát a pénzügyigazgató 325
