Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
január 14-én megküldte a főispánnak tudomásulvétel végett. A rendelet inkább tájékozódó jellegű volt és adatszolgáltatást kért. Előírta az adminisztráció életrekeltését, az egyes pénzügyi szerveknek a pénzügyigazgató ellenőrzése alá rendelését; az adók behajtását első kötelességként említi. Konkrétum még a rendeletben, hogy az állami alkalmazottak illetményeinek kifizetéséről való gondoskodást a kormány az alispán feladatává tette. A pénzügyigazgató jelentésében igen szemléletes képet adott az uralkodó helyzetről és kérte kormánykiküldött útján a felülvizsgálatot és konkrét intézkedések kiadását. 230 A következő részletes szabályozást az igazgatóság csak március végén adta ki, a megoldásra váró kérdések azonban halaszthatatlanok voltak. Sem a kormánykiküldöttet, sem a későbbi szabályozást nem várhatták meg, azokat azonnal meg kellett oldani. A helyi megoldás megint igen célszerű volt. Arról már írtunk, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó eljárás kidolgozására még decemberben a főispán bizottságot alakított. E javaslat alapján koncentrálták a meglévő és behajtható pénzt, megyei vonatkozásban először a városi pénztárnál — másutt biztonságos őrzési lehetőség nem volt — majd a pénzügyigazgatóságon. Innen eszközölte a pénzügyigazgató a kiutalásokat. Bár a hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet nem említi sehol a főispán hatáskörét, itt is sajátosan jellemző helyzet alakult ki: minden rendkívüli ügyben a főispán döntött és azt a pénzügyigazgató elfogadta, végrehajtotta. Ezekre számos példát láttunk. A március 22-i szabályozásban a pénzügyigazgató összefoglalva egységes, részletes ismertetést adott az időközben érkezett és részkérdéseket rendező minisztériumi utasításokról és azt valamennyi adóhivatalnak, jegyzőségnek és számvevőségnek kiadta. Ebbe belefoglalta a központi rendelkezéssel nem egészen egyező korábbi főispáni utasítást, mely szerint a katonai szolgálatot teljesítő alkalmazottak hozzátartozóinak a megjáró illetmény 50 százalékát ki kell fizetni.'' 0 A főispán december 23-án utasította a polgármestert, hogy a családi segélyeket az eddigi rendelkezés szerint továbbra is folyósítani kell. 241 Rendszeresen a kórházigazgató kérésére felhívta a várost, vagy a pénzügyigazgatóságot a kórház dologi kiadásainak fedezésére. 242 Elrendelte, hogy a nagyon fontos munkát végző, a postaküldönc-szolgálatot is ellátó útőrök fizetését a város és a községek folyósítsák. Az utasítást a bonyhádi adóhivatali főnök nem akarta teljesíteni, a hadisegélyesek kifizetését fontosabbnak tartja, ezért kötelezték a korábban kiadott rendelkezés végrehajtására. 2 " Az alispán több intézkedést adott ki a szükséges pénz előteremtése érdekében az adóbehajtás megkezdésére. 2 '''' A Szekszárdon levő sok állami, vármegyei és egyéb közalkalmazott kifizetéséhez február végén nem állt rendelkezésre elegendő pénz. A.z alispán a főszolgabírón keresztül a paksi járás községeire kivetette, hogy milyen összegű készpénzt tartoznak beszállítani. 245 A főispán elrendelte, hogy a katonák hozzátartozóinak — a ténylegeseket is beleértve — az illetmény 50 százalékát fizessék ki. 2 '' 0 Az OTBA szolgáltatásainak szünetelése folytán szülési segélyt utalt ki, hadiözvegy részére nyugdíj előleget folyósíttatott, ugyancsak OTBA-tag halála miatt temetkezési segélyt utalt ki állami pénzből, a hadisegélyek kifizetését megszüntető pénzügyigazgatóságot utasítja a segélyek további fizetésére a miniszteri döntésig, mert a legszegényebb réteg vesztette el a támogatást. 247 Mindezekből az intézkedésekből, melyeket szemléltetés céljából emeltünk ki, érezhető a döntésért való felelősségvállalás, másrészről pedig a szociális, humánus gondolkodás. A megyei vezetés ezt a humanitást ésszerűen alkalmazta. Két Murgára — nyilván légoltalmi kiürítés kapcsán — menekült élelmiszeripari 326
