Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

hogy egyetlen takarót sem ajánlottak fel.

210 E kedvezőtlen képpel szemben áll, hogy az MKP helyi szervezet irányítása alatt álló kölesdi tejszövetkezet hetenként sajt- és vaj küldeményekkel látta el a szekszárdi kórházat.

211 Az orvoshiány érezhető volt a kórházban és vidéken egyaránt. A kórházigazgató négy segédorvosi állás betöltését sürgette.

212 Kocsola az egész télen orvos nélkül volt, a szakcsi orvos járt át időnként. Júniusban közhírré tették, hogy orvos telepedett le a községben és várja a lakosságot.

213 Hasonlóan más községből járt orvos Mórágyra és feltehetően sok más községbe is.

21

'

1 Mindezek a nehézségek ellenére azok az orvosok és egészségügyi szakemberek a betegek, sebesültek ellátásán túl mindent megtettek a megelőző szolgálat terén is. Dombóváron a gyermekek fertőző betegségeiről tartottak előadást.

215 Kocsolán és nyilván az egész járásban a 18—60 éves lakosság részére kötelező orvosi vizsgálatot rendeltek el, a távolmaradók ellen feljelentést tettek.

216 A simontornyai tüdőgondozó április második felében már működőképes volt.

217 Pakson és Dunaföldváron a körülzártság miatt létesített szükségkórházakat állandósítani akarták, hogy a betegeknek ne kelljen Szekszárdra menniök.

218 Minden igyekezet ellenére azonban megjelent a járvány. Először a nemi betegségek harapóztak el. Ezek kezeltetését a parancsnokságok is kívánták. Dobszó, újságcikk és falragasz útján szólították fel a betegeket, hogy maguk keressék a gyógyulást.

219 Várhatóan felütötte fejét a tífusz. Már írtuk, hogy a paksi járási főjegyző számolt ennek lehetőségével, a járványkórházakat — ilyen különálló, csak szükség esetén használt kis épület majdnem minden községben volt — rendbe tette, mégis az első jelentés a dombóvári járásból érkezett.

220 A belügyminisztériumtól is jött jelzés a várható járványokról, ezért a dunai átkelőhelyeken vizsgálóállomásokat létesítettek.

221 Dombóváron terjedt a járvány, a betegségről ismertető előadást tartott dr. Somogyi Lajos orvos.

221 Szekszárdon május 11-én tették ki a járvány megjelenését bejelentő és óvintézkedéseket tartalmazó falragaszt.

222 Hogy mindenki tudomást szerezzen e fontos közlésről, 1 példányt a plakátból az őrmenternek dobolásra, 1 példányt a plébániának kihirdetésre, míg 100 példányt kifüggesztésre osztottak szét.

223 Az eddig öszeszorított fertőzőosztályt a belgyógyász főorvos vezette, a várható sok betegre való tekintettel új osztályt hoztak létre, mely vezetését maga az igazgató-főorvos kívánta átvenni. A főispán ehhez hozzájárult.

221 Gyönkről kiütéses tífuszt jelentettek.

223 Két hét múlva már a tamási járásban is voltak ilyen megbetegedések.

226 Mindezekkel a problémákkal a küzdelmet az orvosok, a kórházak személyzete és a közigazgatási apparátus együttesen felvette. Eredményes volt. Segített a háború tovább vonulása, majd a béke. A kórházak lassan kiürültek a háború sérültjeiből és be tudták fogadni azokat a polgári betegeket, akik arra rászorultak. Visszatértek az otthonukba, rendelőjükbe a távol volt orvosok és rendes mederbe terelődött a gyógyítás is. Az oktatásügy helyzete kezdetben igen kedvezőtlen képet mutatott. 1944-ben a német bevonulás utáni mozgósítás miatt — említettük — a tanév befejezését igen korai időpontra tették, hogy az alakulatoknak a légitámadásoktól való megvédése érdekében falun, „gyepün" hajtsák végre a felszerelést, így csaknem egy évig az iskolák laktanya és kórház célját szolgálták. Berendezésük vagy teljesen, vagy nagyrészben tönkrement. Emiatt és a hadműveletek miatt teljesen változó időpontban kezdődött meg a tanítás. Szükségmegoldásokhoz nyúltak a kötelességtudó pedagógusok: Öcsényben február 1-én 324