Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

rendelkezés: a főkapitányi, kapitányi és politikai osztályvezetői kinevezések ideiglenes hatályúak, 1947. december 31-ig érvényesek, s akkor a vezető tisztek jelölése ismét az önkormányzatot illeti meg.

19

" Megyénkben viszonylag későn dőlt el a végleges tiszti állomány szabályszerű kijelölése. Mint ismertettük, a törvényhatósági bizottság nemlétében a nemzeti bizottság tette meg javaslatát a tiszti személyzetre, ezt a belügyminiszter nem fogadta el. A júliusi közgyűlés formai volt, így a javaslatot a törvényhatósági közgyűlés 1945. október 16-án tárgyalta és szavazta meg.

200 E késedelem a lényegen nem sokat változtatott, mert a tisztikar már a nyár közepétől, mint behelyettesített, általában végezte munkáját. A létszám kiegészítésére is megkezdődött a toborzás.

2

'

11 A különböző községi őrségek betöltve a rájuk bízott átmeneti feladatot, sorjában feloszlottak.

202 A csendőrség uralma ezzé

1

, végleg megszűnt. Az őcsényi parasztpárt és az SZDP meghallva, hogy az „eddigi csendőrség a közeljövőben feloszlik és csendőr az államrendőrség kötelékébe nem léphet", együttes levelet írtak a főispánnak, helyeselve a döntést. Javasolják: „Az önként jelentkező baloldali szegény emberekből neveztessenek ki az államrendőrség tagjai. Katonaviselt, szegény, becsületes ember legyen, aki tud és mer, végül, aki politikai szempontból is a mi emberünk."'

10 A közegészségügyi helyzet megromlása minden háború velejárója. A rendkívüli életviszonyok, a tisztaság csökkenése, az összeköltözések, kiürítések folytán előállott zsúfoltság, a könnyebben kezelhető betegségek orvos-, gyógyszer-, kórházhiány miatt háttérbe szorultak. Ezek hadicselekményekben közvetlenül részt nem vevő polgári lakosság részére is igen kedvezőtlen helyzetet teremtettek. „Mindenki ügyeljen a tisztaságra, mert a piszok terjeszti a legtöbb betegséget és mivel gyógyszer nincs, csakis a fokozott tisztaság fenntartásával tudjuk megelőzni." — foglalja össze háborús idők legfőbb egészségvédelmi szabályát egy dobszöveg."

0

' Természetesen ez csak megelőzés, tény viszont, hogy 1945. első felében igen komoly gondot okozott elsősorban a gyógyszerhiány. Ezt a szovjet parancsnokság is átlátta, hiszen a megye gyógyszerkészletét a hatalmas tömeg sebesült gyógyításához természetesen a harcok idején igénybe vették. Az újság adta hírül, hogy Alejnyik alezredes, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megyei képviselője értékes és jelentős mennyiségű gyógyszert szerzett a megyének, jó részét a szekszárdi kórház kapta meg.

30

' Mórágyon dobolás útján hívták fel a lakosságot, hogy akinek vatta, vagy kötszer van birtokában, adja le, hogy az esetleges kötözéseket el lehessen végezni.""" A szekszárdi kórház az újság útján tette közzé, hogy akik a sebészeti osztályon akarják magukat gyógyíttatni, hozzanak magukkal kötszert. Felsorolta, hogy melyek azok az anyagok, melyek minden háztartásban megtalálhatók és szükség esetén a kórházban felhasználhatók. Ugyanakkor — március 27-én — azt is kérte, hogy a kórház túlzsúfoltsága miatt azt csak sürgős és fontos esetben vegyék igénybe.

211

' A kórháznak még májusban nem volt működőképes röntgengépe. A kocsolai körorvos, dr. Csák János megegyezett a röntgengéppel rendelkező törökkoppányi kollegájával, hogy annak gépét használhassa. Kidoboltatta az orvos, hogy aki magát röntgeneztetni akarja, május 22-én menjen oda

208 A kórház takaróhiánnyal küzdött, a főispán valamennyi községet felszólította, hogy közérdekből segítsenek a kórház felszerelésének kiegészítésében.

209 A megyei eredményt nem ismerjük, a bonyhádi járási főjegyző azt jelentette, 21*' 323