Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

lyett 5 évben állapították meg.

105 Egy pénztárosi tisztet betöltött nyilast a bíróság a féléves börtönbüntetés és 5 évi politikai jogfelfüggesztés mellett 3000 pengő pénzbüntetésre is ítélte.

107 Ugyanakkor azokat a párttagokat, akikről megállapították, hogy hosszabb ideje (1940) párttagok voltak, a tagdíjat rendszeresen fizették, a gyűléseken rendszeresen megjelentek, jóllehet vezető funkciót nem töltöttek be, a népbíróság 6 havi börtönbüntetésre ítélte.

108 Látszik a méltányosság érvényesülése is. Egy hőgyészi lakossal kapcsolatban a népbíróság megállapította, hogy a felszabadulás előtti években hosszas katonai szolgálatot teljesített, lakóhelyétől távol volt. 1944. nyarán, amikor otthon volt falujában, a nyilas járásvezető felszólította, hogy lépjen be a pártba, mert ellenkező esetben anyja péküzletét bezáratja. Ö erre belépett, a járási vezető, aki egyébként rokona volt, a jegyzékre mint szervezőt vette fel. A községi elöljáróság igazolta, hogy a vádlott soha nyilas tevékenységet nem végzett, ezért a bíróság felmentette.

109 A népügyész a felmentést tudomásul vette. Hasonlóan felmentett egy személyt a szekszárdi népbíróság, aki igazolta, hogy anyagilag ki voltak szolgáltatva a községvezetőnek és ez kényszerítette, hogy belépjen a pártba. Amikor a községvezetőből járásvezető lett, a községvezetői tisztet hárította rá, úgy, hogy a munkát a járásvezető végezte el. A népügyész a felmentő ítéletet megfellebbezte és a NOT megváltoztatta a népbíróság ítéletét, a vádlottat 6 hónapra ítélte. A NOT álláspontja szerint a népbíróság túlzottan alkalmazta az enyhítő körülmények kapcsán a büntetés kisebb mértékben történő kiszabásának elvét.

110 Több esetben bebizonyosodott, hogy a pártalakítás hivatali presszióval, adminisztratív eszközök alkalmazásával, fenyegetések és más hátrányok kilátásba helyezésével történt, az így megalakított szervezetek nem is működtek. Ezekben az esetekben a népügyész által is elfogadott felmentés volt a bíróság ítélete."

1 A volksbundos ügyekben a népbíróság súlyosabb esetekben másfél évtől 5 évig terjedő börtönbüntetést és hosszabb politikai jogvesztést állapított meg büntetésképpen. Ezek mellé az ítéletek mellé a teljes vagyonelkobzást is kimondta a bíróság.

112 Azoknál, akiknek csak „sima" tagságát állapították meg és beigazolást nyert, hogy különösebb tevékenységet nem fejtett ki, a büntetés 6 hónaptól 1 évig, a politikai jogvesztés pedig általában 3 év, az 1 éves főbüntetésnél 5 év volt.

11

'

1 Az SS-szolgálat miatt vádoltakkal szemben a bíróság differenciált álláspontot foglalt el. A Sztójay-kormány ugyanis — mint hivatkoztunk rá — egyezményt kötött a német kormánnyal az SS céljára a magyarországi németség körében történő újabb sorozásra. Ennek az egyezménynek alapján a magyar sorozási eljáráshoz hasonlóan hívták be a német anyanyelvet vallottakat, távolmaradás esetén pedig őket karhatalommal vezették elő. Azoknál tehát, akik nem önként jelentkeztek az SS-be, valamint akik a Volksbundnak tagjai nem voltak, a bíróság nem vette önkéntesnek a jelentkezést és őket a vád alól felmentette. Számos ilyen ítéletet hoztak időszakunkban."'' Az önkéntes SS-eket, valamint azokat, akik a Volksbundnak is tagjai voltak, hosszabb elzárásra, egyes esetben kényszermunkára ítélték.

11

' Példás büntetést szabott ki abban az esetben a népbíróság, ha magyar személy jelentkezett önként SS-szolgálatra. Egy gyönki fiatalember önkéntes jelentkezése és bevonulása után 1944. október közepén az SS-ből megszökött és oda többé nem ment vissza. Ennek ellenére a bíróság 2 évi börtönbüntetésre és 2 évi politikai jogvesztésre ítélte, melyet az elítélt le is töltött.

1

"' Egy másik szintén fiatal gépkocsivezető az egyik budapesti 283