Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Ersatzkommandonál önként jelentkezett gépkocsivezetőnek, egy svábszármazású orvos gépkocsivezetője lett, majd SS-ruhába öltöztették. Januárban Budán beosztásából megszökött, a szovjet parancsnokságnál jelentkezett, részt vett fegyveresen a főváros teljes felszabadításában. Mindezeknek az enyhítő körülményeknek figyelembe vételével, mert magyar származása ellenére jelentkezett német szolgálatra 6 havi börtönbüntetésre és 3 évi politikai jogvesztésre ítélte a népbíróság.

117 A megye felszabadulása előtti vezetői közül időszakunkban egyedül Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző tért vissza, vádat emeltek ellene. A népbíróság azonban bűncselekmény hiányában felmentette. Megállapította a bíróság a tanúvallomások alapján, hogy a Volksbund-tevékenységet elítélte, Amerika hadbalépése után a háborút elveszettnek tekintette, a falakról a nyilas feliratok eltávolítására a rendőrség figyelmét felhívta, őt a nyilas vezetőség mellőzte.

118 Később kérelmére a törvényhatósági bizottság nyugdíjazta.

110 A helyi sajtó június 10-én számolt be a népbíróság egyhavi munkájáról. Közölte, hogy addig 59 ügyet zártak le, ebből elítéléssel 33, felmentéssel 22, vádelejtéssel 4 ügy fejeződött be. A felmentések nagy számával kapcsolatban a népbíróság vezetőjének nyilatkozata elmondja, hogy azokat, akiket a magyar —német államközi egyezmény alapján vittek SS-szolgálatra, ezért büntetni nem lehet. „A felmentések többi eseteiben azonban nagyon szomorú és aggodalomra okot adó jelenségek mutatkoznak. Az iratok áttanulmányozása ugyanis arról győz meg, hogy amíg a tanúk a nyomozás során határozott, terhelő vallomást tesznek, addig a főtárgyaláson korábbi vallomásukat visszavonják, megmásítják, ingadoznak, önmaguknak ellentmondanak. A népbírákban tehát a tárgyalás előkészítése alkalmával rendszerint az a meggyőződés alakult ki, hogy a vádlott igen súlyos cselekményeket követett el, amikor azonban a tanúk a főtárgyaláson a hat laikus tagból és egy vezetőből álló bíróság elé lépnek, csak dadognak, köntörfalaznak. Szomorú tünet ez — írja az újság. — Ügy látszik az emberekből teljesen kiveszett a felelősségérzet, vagy a nyomozás során vádoltak felelőtlenül, vagy a főtárgyaláson vesztik el józan ítélőképességüket és próbálják mentegetni felelőtlenül az általuk korábban befeketített és éppen az ő vallomásuk alapján bíróság elé állított vádlottakat. „ . . . Ügy látszik a nagyközönség még nem érzi át a népbíróság intézményének fontosságát és nem látja be, hogy az új demokratikus Magyarország felelős tényezőit a népbíróságok felállításánál az a cél vezette, hogy az egyéni bosszú ne fertőzze meg az amúgy is nehéz kibontakozást, viszont a nép ítélete alá kerüljön mindenki, akinek komoly része van mostani elesettségünkben." Arról is írt az újság, hogy a szekszárdi ügyvédek nem vállalják el a népbírósági vádlottak védelmét. Ezzel kapcsolatban ismertette a budapesti állásfoglalást, mely szerint a védőnek a népbíróság előtt is. megvan a helye.

120 10 nap múlva újabb tudósításban számolnak be az újságban a népbíróság által hozott ítéletekről. „A népbíróság súlyos ítéletei" címmel, majd hasonló cikk jelent meg július 4-én „Ujabb súlyos ítéleteket hozott a népbíróság "

m A népbíróságon tartott első hivatalvizsgálatról is az újság számol be. Váratlanul, az esti órákban Szekszárdra érkezett dr. Balogh Győző, az igazságügyminisztérium népbírósági osztályának vezetője, aki a két tanács vezetőjét akkor is munkában találta. Megállapította, hogy a szekszárdi népbíróság elvi állásfoglalásai helyesek, a többi dunántúli népbíróság enyhe ítéleteivel szemben itt meglehetős szigor uralkodik a cselekmények elbírálásánál. Az SS-katonákkal 284