Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

den testület határozatában észrevehető. Ugyanakkor viszont határozott intézkedéseket hoztak, hogy mindenki részt vegyen a munkában személyére tekintet nélkül. E határozatok szelleme a megye egész viszonylatában új felfogást honosított meg. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos volt a termelési, majd lóelosztó bizottságok megalakítása. Ezeknél a kérdéseknél, bár a képviselőtestület feladata csak a bizottságok megalakítása volt, nem egyszer az elöljáróság útján azok munkájában is részt kellett venni. A közbiztonság kérdése lényegesen érintette a községeket, helyi rendőrséget hoztak létre. Általában 4—6—10 főnyi helyi őrsöket szerveztek." Különös szabályozás született meg Nagydorogon. A nemzeti bizottság javaslatára a képviselőtestület határozatot hozott „Rögtönítélő községi bíróság" létesítéséről. A bíróság célja, mint a határozat kimondta, a vagyonbiztonság ellen elkövetett tettek helyi, azonnali megtorlása és ezáltal újabb ilyen tettek részbeni megelőzése. Nem célja a bíróságnak — mondta a határozat — a rendes bíróság hatáskörébe való beavatkozás. Hatáskörére vonatkozóan megállapítják, hogy az csak a rendkívüli viszonyokkal összefüggő tulajdon elleni jogtalan cselekményekre terjed ki. A bíróság elnöke a községi bíró, vagy másodbíró, tagjai az általuk behívott négy tanácstag. A határozat részletesen intézkedett az összeférhetetlenség megállapításáról, az eljárási szabályokról, a tárgyalás lefolytatásáról, ítélethozatalról. A büntetéseket a következőkben szabja meg: 1—10 napi helyi robot, 1—10 napi vidéki robot, hosszabb ideig tartó vidéki robot, 1—5 napig terjedő elzárás a községháza pincéjében, 5—25 botütés, jóvátételi munkákra való hosszabb kiküldés. Mellékbüntetésként szerepel, hogy a leadásoknál az elítéltek készleteit elsősorban veszik figyelembe.'" A szabályozás naívsága mellett hűen ad képet nemcsak ennek az időszaknak köz- és vagyonbiztonsági helyzetéről, hanem a büntetésnemek megállapítása mutatja azokat a legnehezebb feladatokat, melyeket a lakosságnak el kellett végezni. Végül a községi képviselőtestületek által megoldandó feladatok jellemzésére a dunaföldvári anyagból egyetlen ülés lényeges tárgyaiból ismertetünk: 1945. május 25-én a következő ügyekkel foglalkoztak: Jegyzőkönyvben átvették a szovjet parancsnokságtól a hősi emlékművet és kötelezettséget vállaltak annak gondozására. Tudomásul vették a terménybeadási kötelezettség megállapítását és intézkedtek annak pontos teljesítéséről. A fedeztetési díjakat — takarmányhiány miatt — terményben állapították meg. A gyepmesteri díjakat felemelték, kisegítő gyapmestereket alkalmaztak a hadműveletek miatt nagyszámban elhullott állatok tetemeinek eltakarítására. Határozatot hoztak kórház létesítésére. Szabályozták a gyümölcs és zöldség értékesítését. A sertésállomány megfogyatkozása és ennek folytán fennálló zsírhiány enyhítése érdekében elrendelték az olaj ütés megkezdését és fejadagot állapítottak meg. Intézkedtek a szétrombolt és kifosztott villanytelep karbahelyezéséről, a hiányok pótlásáról, a vezetékek kijavításáról és az áramszolgáltatás megindításáról. Ehhez a tekintélyes munkához a szükséges anyagi forrásokat biztosították. A község tulajdonát képező hangszereket a MADISZ-nak kiadták. Foglalkoztak ezen az ülésen a révátkelési jog feléledésével. A főjegyző ugyanis előadta: a közúti és vasúti híd megépítése előtt a községet megillete a révátkelési jog, melyet később a község eladott, a MÁV azt a tulajdonostól megvásárolta. Most, hogy a híd romokban hever, az előadó szerint ez a révátkelési jog feléledt. Elhatározták, hogy ez ügyben megkeresik a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztériumot.

48 274