Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Érintette a képviselőtestületek munkáját a földreformrendelet végrehajtása. A halastavak csaknem minden érintett községben erős érdeklődést váltottak ki, azokat általában bérbeadás útján hasznosították." Az igénybe vett területeken álló és a községek által bérelt épületek további sorsa sok helyen foglalkoztatta a testületeket. A fácánkerti és kajmádi iskolák az uradalomtól béreit épületekben működtek, ezeket az épületeket a község magának igényelte.

18 Szedresen hasonló a helyzet, itt az épület elhanyagolt állapota miatt kellett intézkedni.''

9 Fácánkerten, mivel az összes házhelynek alkalmas területek kiosztásra kerültek és a község megfelelő épületekkel nem rendelkezett, nehogy később probléma legyen, óvoda, egészségház, kultúrház és pásztorlakás részére a községnek házhelyet igényeltek.

51

' A földosztással kapcsolatban keletkezett átmeneti nehézségeket igyekeztnek megoldani. Szedresen — mivel az uradalmak felosztásra kerültek és így megnövekedett az őrzendő terület — szaporították a mezőőrök számát.

51 Bogyiszlón a község tulajdonát képező és jegyzői javadalmi földként használt területet átengedték házhelykiosztás céljára, hogy ezzel nagy elégedetlenséget vezessenek le és a jegyzőnek földet másutt jelöltek ki."" A földreform során igénybe vett területen lévő kutak gondozása is a községre hárult, ezért intézkedtek a kutak és hidak rendbehozataláról."

1 A községi földek eddigi bérlői juttatásban részesültek, a bérleteket vissza akarták adni, új bérlők nem jelentkeztek. Gerjenben ezért a képviselőtestület felére csökkentette a bérleti díjat.

51 Különleges intézkedésnek számít, hogy Dunaszentgyörgyön a képviselőtestület kártalanítási alapot létesített a jóvátételi szolgáltatások miatt, A kivetés alapja itt is a ház-, föld- és általános kereseti adó.

5

' Dombóváron az erős — már a német megszállás óta tartó — katonai igénybevétel miatt elrendelték a községi vagyon újraleltározását, az így elkészült új ingóleitárt a képviselőtestület határozattal fogadta el.

M Több gyűjtést indítottak: Budapest megsegítésére, a bogyiszlói árvízkárosultak, Simontornya lakossága, a bonyhádi járásból elhurcolt zsidók hazasegítésére. Minden község részt vett ezekben a segítő akciókban — ezekre részletesen nem térünk ki. Sok községben hozott határozatot a képviselőtestület a MADISZ pénzbeli, vagy más juttatással való megsegítésére. Jgen figyelemreméltó a fácánkerti képviselőtestület határozata, melyben utasítják a jegyzőt, hogy a községi iskolák államosítása érdekében tegyen előterjesztést a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Előadják, hogy a földreform után a nagy iskola fenntartása a 70%-ban eddig gazdasági cseléd, 15%ban részarató napszámos lakosságra fog hárulni. „ . . . lakossága a földreform során jutott olyan helyzetbe, hogy a függetlenséget biztosító szabad életet élhessen: a kultúrintézmények fenntartása következtében reá súlyosodé teher oly ellenszenvet fog kiváltani népünkből, hogy ezen intézmények hatásos működését is kétségessé fogja tenni."'

7 Az újjáalakított képviselőtestületek pár hetes, vagy legfeljebb pár hónapos működésével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy valóban hatáskörük legtágabb értelmezése mellett foglalkoztak minden olyan kérdéssel, melyet részben a háborús viszonyok, részben pedig a nagy átalakulás szükségessé tettek. Nem tarthatjuk ezeket forradalmi szerveknek, mert keretei a múlt hagyatékát képezték, de összetétele és éppen ezért szemlélete megváltozott. Ügy véljük azonban, hogy a felhozott példák bizonyítják: e testületek munkájában is megmutatkozik az az alapvető tartalmi, politikai változás, mely a felszabadulás utáni első napoktól a magyar közélet átalakulását jellemezte. 275