Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

dés felé. Már korábban bemutattuk, hogy a képviselőtestületek megalakítása vontatottan történt megyénkben és ennek csak részben voltak okai a hadműveletekkel kapcsolatos események, hiszen ezek megalakítása „helyben"' történhetett és azt is tudjuk, hogy valamennyi község a kormány rendeleteit időben megkapta. A késedelmeskedésnek több oka volt. Elsőként Csizmadia Andor megállapítását kell elfogadnunk: „E rendelet nyomán (14-es rendelet) megindult — bár egyelőre még lassú ütemben — az önkormányzati szervezetek újjáalakítása, mert a gyors intézkedést követelő változások a nemzeti bizottságok mellett alig tették szükségessé a törvényhatósági és községi testületi szervek azonnali életre hívását".

0 Az ekkor felmerült problémák általában nem hosszas tárgyalást, hanem azonali intézkedést kívántak. Pótolták, illetve a község vezetésének feladatát betöltötték az elöljáróságok, a jegyzői hivatalok, maga a nemzeti bizottság és igen sok helyen — s talán ez a legjellemzőbb — a megalakult pártok, elsősorban a kommunista párt szervezetei. A községek korábbi hangadóit magábafoglaló képviselőtestületek a nemzeti bizottság, a pártok, a termelési bizottságok, majd a földigénylő bizottságok, mellett, illetve mögött igen háttérbe szorultak, s nem is egészen oktalanul. Ennek az általános képnek részben igazolására, részben cáfolására két igen érdekes adalékot találtunk. Szekszárdon már 1945. január 31-én ülést tartott az új képviselőtestület mely a kommunista pártból, a kisgazdapártból, és pártonkívüliekből alakult: polgármestert választott, szükségpénzt bocsátott ki és magát megalakultnak nyilvánította.

7 A másik és inkább meglepő eset: Bonyhádon 1945. január 29-én összeült a régi képviselőtestület. Az ülésen jelen van a rendes tagokon kívül 11 „közmunkára összehívott elöljáró". Ugyancsak jelen volt: „A Magyar Kommunista Párt bonyhádi szervezete megbízása folytán a községi elöljáróságnál működő Somogyi József párt-politikai megbízott". A rendkívüli gyűlésen három határozatot hoztak: Az elsőben az előadó h. főjegyző javaslatára kimondták; hogy az elöljáróság sok munkájának könnyítésére a képviselőtestületi tagok felváltva rendszeres községházi munkát vállaltak, a másodikban a közmunkakérdés megoldására bizottságot alakítottak, a harmadikban elhatározták, hogy a munkaszolgálatra igénybe vettek, valamint a hadbavonultak hozzátartozóit részben közpénzből, részben közadakozásból segélyezni fogják.

s A két képviselőtestületi ülésnek eltérő következményei voltak. Szekszárdon rendkívül intenzíven működött a képviselőtestület, a városi nemzeti bizottság megalakítására csak április végén került sor, igaz itt közrehatott a megyei nemzeti bizottság tevékenysége is. Bonyhádon február 4-én a Kommunista Párt pártközi értekezletet hívott össze, megalakította a nemzeti bizottságot, az — mint írtuk alapos felülvizsgálat után — létrehozta az új képviselőtestületet, mely már február 19-én össze is ült." E két kiemelkedő eset, mint kivétel igazolja azt, hogy elképzelhető volt már a kezdeti időben is a két testület párhuzamos működése, illetve, hogy az önkormányzati struktúra e nehéz időkben is alkalmas volt bizonyos, méghozzá közigazgatási jellegű kérdések jó megoldására. A szekszárdi képviselőtestület első ülését január 31-én tartotta, 60 taggal alakult meg, a tagokra a kijelölést a nemzeti bizottság tette. Az első ülésen a testület tudomásul vette, hogy a pártok a szovjet csapatok bevonulása után a polgármesteri teendőkkel Senye Sándort bízták meg, mint a jegyzőkönyv írja, 269