Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
a katonai parancsnok és a nemzeti bizottság jóváhagyta a döntést, és így 1944. december 13-tól ő látja el a polgármesteri teendőket. 10 Ezen az ülésen a képviselőtestület egy rendkívül érdekes határozatot hozott. A polgármester előadta, hogy a városban igen nagy az aprópénzhiány. Előfordul, hogy a kereskedők és árusok nagyobb címletű pénzből nem tudnak visszaadni, felfelé kerekítenek, ez pedig árdrágításhoz vezet. Szükségesnek tartotta 500 000 pengő névértékű 50, 10, 5 és 1 pengős váltójegy kibocsátását. A pénzt a helybeli Molnár-nyomda állítaná elő 3 százalékos előállítási áron. Javasolta, hogy a nyomásnál és számozásnál a testület tagjaiból álló háromtagú bizottság legyen jelen, kérte a négy bizottság kijelölését. A testület a polgármester előterjesztését egyhangúlag elfogadta. 11 A pénzt ki is nyomtatták és az igen népszerű volt, egy részét az érvényességi határidő leteltével, az év végén vissza is váltották. 12 Hogy mennyire használatos és szükséges volt később is ez a pénz, egy júniusi újságcikk utal erre. Panasz merült fel, hogy a városi hússzék a szükségpénzt azzal az indoklással nem fogadta el, hogy vidéki vásárlásoknál nem tudja használni. Utasították a hússzéket, hogy a pénzt fogadja el és vidéki vásárlás előtt azt a városi pénztárnál váltsa be. 13 Február elején felvetődött a robotosok fizetése. Megállapították, hogy eddig a közmunkáért senki díjazást nem kapott és ez elsősorban a munkásosztály részére igen hátrányos. Az előadói javaslat szerint az 1944. évi adó 100 százalékát köteles mindenki közmunka járulék címén befizetni, míg a fizetést élvezők hozzájárulását keresetük arányában állapítják meg, ennek végrehajtására két öt-öt tagú bizottságot küldtek ki." Ugyanezen a napon Törő József komoly interpellációt jelentett be a mezőgazdasági és ipari termelés újbóli megindítása ügyében. A polgármester válaszában közölte, hogy a kormány vetőmag-, nyersanyag- és gépszükségletre összeírást rendelt el, ennek a bejelentésnek a város eleget tett, a lóhiányt pedig úgy kívánják megoldani, hogy „a háború végével átvonulok igen sok fogatot és lovat fognak elhagyni, melyek a mezőgazdasági munkák végzésére bőségesen eleget tesznek". 15 Valóban így is történt. Április közepén tárgyalta a testület a szovjet katonaság által visszahagyott lovakkal követendő eljárást. E napirendi pont tárgyalásánál megörökített hozzászólásokból kiderült, hogy egyrészről a munkák elvégzésénél mit jelentett a lóhiány, másodsorban pedig, hogy a lovak elvitelével, más lovak visszahagyásával, gazdátlan lovak befogásával kapcsolatban mennyi gyakorlati és megoldásra váró probléma adódott elő. A főispán által kívánt bizottságot megalakították. 10 A szekszárdi képviselőtestület alkalmas fórum volt arra is, hogy ápolja és mélyítse a szovjetekkel való kapcsolatot. A Vörös Hadsereg napja alkalmából a polgármester a város nevében üdvözlő táviratot küldött Sztálinnak és ezt a képviselőtestületi jegyzőkönyvben is megörökítették. 17 Határozatot hoztak orosz hősi emlékmű létesítésére. 18 A polgármester az elkészült emlékművet május 1-i ünnepség keretében vette át a város nevében. 10 A képviselőtestület a továbbiakban is eredeti összeállításban működött, így a később megalakult pártok és a szakszervezet abban nem vehettek részt, ugyanakkor igen sok párton kívüli tagja volt. Az alispán e miatt javaslatot tett a belügyminiszternek a képviselőtestület feloszlatására. 20 A május 22-én kelt felterjesztésre a belügyminiszter már 28-án meghozta feloszlató határozatát, új képviselőtestület megalakítását rendelte el. 21 A nemzeti bizottság június 13-i ülésén pártonként, beleértve a szakszervezetet is, 10—10 rendes és 3 póttaggal az új testületet megalakította, 22 s az június 22-én már össze is ült. 23 270
