Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

alispán egy szálkai lakost nevezett ki, mellőzve a ténylegesen ott szolgálatot teljesítő jegyzőt, a bizottság az alispán rendelkezését nem vette tudomásul. A bizottság a jelenlegi jegyzővel elégedett, megállapítják, hogy a legnehezebb időben kitűnően intézte a község ügyeit. Felkérik az alispánt, hozzon új döntést. Vagy hagyja meg munkakörében a jelenlegi jegyzőt, vagy járuljon hozzá, hogy a község önkormányzati szerve választás útján erősítse meg. „A község élén így magyar származású és demokratikus tisztviselő működik, akinek magatartása a község közérdeke."

Si Bölcske 4000 magyar lakosú nagyközség, Dunaföldvár mellett. Amikor a pártok megalakulása után a képviselőtestület átalakításáról volt szó, arra hivatkozva vették le a kérdést a napirendről, hogy a bizottságnak a vonatkozó rendelet nem áll rendelkezésre.

252 A szakszervezetek megalakulása problémát jelentett a bizottság kiegészítésében. Két külön szakszervezet kért képviseletet. A bizottság úgy döntött, hogy vagy egymásba olvadva oldják meg a képviseletet, vagy olyan tagokat kell jelölni, akik valamely pártnak tagjai. Ellenkező esetben csak az elnök jut bizottsági tagsághoz. Megjegyezték, hogy a szakszervezetnek csak olyan személyek lehetnek tagjai, akik gazdasági érdekeik megvédéséért tömörültek, pártfogó tagjaik nem lehetnek.

2,3 A képviselőtestület megalakításával kapcsolatban a kisgazdapárt a tagok arányában kívánta a tagsági helyeket elosztani, ehhez csatlakozott a parasztpárt is. Az MKP és SZDP viszont az egyenlő képviselet alapján állott, mert „a békés együttélés továbbra csak akkor biztosítható, ha mindegyik pártnak ugyanazokat a jogokat biztosítjuk". Szavazás során 6:5 arányban az egyenlő képviselet mellett döntöttek. A jegyzőkönyv szerint: „Ennélfogva a községi képviselőtestület a kisgazdapárt részvétele nélkül megalakul."™ A kérdés nem maradt ennyiben. Június végén alakították meg véglegesen a községi önkormányzati szervet: az MKP és a kisgazdapárt 10—10, az SZDP és Parasztpárt 9—9, az iparosok és közalkalmazottak szakszervezete ugyancsak 9—9 tagot delegált. A nemzeti bizottság határozatában kimondta, hogy a közalkalmazott tagok megbízhatóságáért — mivel azok az igazolási eljáráson nem estek át — a felelősség a szakszervezetre hárul.

255 Ennek a bizottságnak működése során is találunk sajátos állásfoglalást. A MAD1SZ helyiségigénylést nyújtott be a bizottsághoz. Feltételezhetően egyházi helyiségről volt szó, mert a bizottság felhívta az ifjúsági egyesületet, hogy a rk. egyház vezetőségénél úgy bérelje ki azokat, ahogy a kisgazdapárt tette. A helyiségeknek az a része, amelyekben tanítás nincs, kizárólag a MADISZ részére adható ki, „tekintettel arra, hogy a MADISZ-ban a bölcskei ifjúság minden rétege képviselve kell legyen. így az egyház ezen bérbevétel elé akadályokat nem gördíthet.

,,m A megye háborútól legjobban szenvedett községe a csaknem 5000 lakosú Simontornya volt. Bőrgyára révén nemcsak jelentős ipari munkás lakossággal, hanem élénk kereskedelemmel is rendelkezett. Az utolsó harcok március 8-tól 17-ig tartottak. Egyetlen ház sem maradt épen, 120 teljesen leégett, 140 romba dőlt, 400 a lakhatatlanságig megrongálódott. A zirci apátsági uradalom 2000 holdas gazdasága teljesen kiürült, élő és holt felszerelése megsemmisült, a cselédség, miután házai lakhatatlanná váltak, eltávozott a községből.

207 Annak ellenére, hogy mindezek miatt a községben a demokratikus átalakulás később történhetett meg, mégis a nemzeti bizottság tevékenysége erőteljesen alakult ki. Kezdetben három párt: az MKP, az SZDP és a Kisgazdapárt tagjaiból állt 3—3 244