Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

képviselővel.

2

'

8 Június végén már négy párt és a szakszervezet is részt vett a bizottság munkájában.

2

**

0 Céltudatosságukra utal, hogy saját folyamatos munkájukat szabályozták, kimondták, hogy a gyűléseknek egyazon pártból soros elnöke és jegyzője legyen. Ök a következő ülésig, tehát az elnökcseréig képviselik a bizottságot és annak határozatait végrehajtják, a szükséges iratokat aláírásukkal ellátják. A jegyzőkönyv-hitelesítőket pedig mindig egy másik párt tagjai közül kell kijelölni. Azt is meghatározták, hogy a bizottság önkormányzati szerv, azt más mint elnöke és jegyzője nem hívhatja össze. Az új gyűlést úgy kell kitűzni és annak tárgysorozatát megállapítani, hogy az esedékesség előtt 24 órával a bizottság tagjai arról tudomást szerezzenek. A képviselőtestület újjáalakításával kapcsolatban az MKP és az SZDP képviselői a két párt részére abszolút képviseletet kértek, a kisgazdapárt taglétszámának arányában kívánta az újjáalakítást. Ügy döntöttek, hogy a képviselőtestület megalakításával megvárják, amíg a bőrgyári dolgozók szakszervezetüket megalakítják. A községi elöljáróság mellé bizottsági tag ellenőrként történő delegálására vonatkozó javaslatot ugyan nem teljesítették, azonban a soros elnökség nevét (elnök, jegyző) közlik a községi elöljárósággal és ezek együttesen döntenek a felmerült kérdésekben.

260 A képviselőtestületet a pártok egyenlő részvétele szerint — működésének szükségessége miatt a kisgazdapárti óvás ellenére — 40 főből állítják össze. Utasították az elöljáróságot, hogy a Simontornyai Malmot fokozottabban ellenőrizze, mert a bizottság tudomására jutott, hogy a vidékiek, akik az őrlési díjon felül egyéb élelmiszert is hoznak a molnároknak, a helyi lakosok hátrányára előnyben részesülnek. Felhívták az elöljáróságot, kötelezze a malmot, hogy hetenként 2 napon csak a helybeli szükségletre őröljön. Megtiltották a téglagyárból az anyagnak vidékre való szállítását. A községi őrök részére a bőrgyár által adott és elkészíttetett bakancsok árát a község terhére kifizették, ezenkívül a fizetések rendezéséig részükre 600, a bíró részére 1200 P. előleg folyósítását rendelték el.

261 Tolna nyolc és fél ezer lakosú nagyközség Szekszárd közelében, a lakosság 11%-a német anyanyelvűnek vallotta magát, de mindössze 66 személy tartotta német nemzetiségűnek magát 1941-ben.

2il2 Jelentős ipara volt részben a selyemgyár révén. Igen jelentős a helyi ipar, elsősorban az építőiparhoz tartozó ágazatokban. A lakosság jó része a dunai hajózásnál dolgozott. A községnek komoly forradalmi hagyományai voltak, már a múlt század utolsó évtizedeitől kezdve baloldali megmozdulások színhelye, 1918—1919-ben jelentős események színtere. A volt direktórium egyes tagjai, a kivégzett mártírok gyermekei és hozzátartozói adják meg a felszabadulás utáni politikai vezetés gerincét. A nemzeti bizottság a február 5-én, tehát viszonylag igen korán tartott alakuló gyűlésén az MKP, az SZDP, a kisgazdapárt, valamint a pártonkívüliek képviselői vannak jelen szám szerint 21-en. A korelnöki széket Appelshoffer Ádám, az 1919-es direktórium elnöke, a forradalmi országgyűlés, a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének tagja foglalta el. Részt vett azon id. Kvanduk Radó is, szintén 1919-es direktóriumi tag. Appelshoffer javaslatára elfogadták, hogy a nemzeti bizottság a három párt 3—3 tagjából, valamint a kiskereskedők és értelmiségiek 1—1 képviselőjéből, összesen 11 tagból fog állni. Elnököt és jegyzőt az MKP, illetve a kisgazdapárt tagjaiból választották meg és a bizottság üléseit egy meghatározott napra, csütörtök délutánra tűzték ki.

M3 A február 8-i ülésen az értelmiség részéről megjelent képviselő igazolási ügyét Appelshof245