Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Figyelemre méltó a bizottságnak az a határozata, melyben kötelezte a helybeli hitelszövetkezetet a munka megkezdésére. Megengedhetetlennek tartják — szól a jegyzőkönyv —, hogy a szakcsiak máshonnan kamatra vegyenek fel pénzt, jóllehet a hitelszövetkezet vagyona a helyi emberek pénzéből tevődik össze.

217 A hitelszövetkezet vezetősége válaszolt a felhívásra: nekik nemcsak az adósok, hanem a betétesek érdekeit is szem előtt kell tartamok, ezért központi intézkedésig nem folytatnak tevékenységet. A bizottság a választ tudomásul vette.

218 Rendelkezésük alá vonták a hercegi erdő készletét. Mivel az csak a község szükségletének egy részét tudta kielégíteni, ezért a szétosztás jogát a bizottság magának tartotta fenn. Az igénylőket az elöljárósággal Íratták össze és utána a kiutalásról maguk döntöttek.

219 Foglalkoztak a gyermekek iskolábajárásával. Mivel sokan rendesen nem látogatták az iskolát, elrendelték, az elöljáróság ennek következményeire dobszó útján hívja fel a figyelmet, s ha ez sem használ, a távolmaradó gyermekek szüleit meg kell bírságolni.

220 Az eddig ismertetett területek nem tartoztak a frontvonal közvetlen közelségébe. A paksi, gyönki és tamási járásokról meg lehet állapítani, hogy mind a pártok szerveződése, mind pedig a nemzeti bizottságok életrehívása akadályokba ütközött és lényegesen eltolódott. Tamásiból március végén több lakos a főispánhoz fordult, hogy a helyi szovjet parancsnokság a kisgazda és szoc. dem. párt alakuló közgyűlését csak akkor engedélyezi, ha ehhez a főispán előzőleg hozzájárult. Természetesen a főispán két nyelvű levélben felkérte a parancsnokságot, hogy a pártalakításokat segítse.

221 A főispáni közbenjárás eredményes volt, mert a tamási nemzeti bizottság április 16-án jelentette a főszolgabírónak, hogy az MKP, SZDP és a kisgazdapárt, valamint az érdekképviseletek 10—10 tagjával a képviselőtestületet újjáalakították.

222 A megyei sajtó is csak május elején számol be, hogy Tamásiban a demokratikus pártok megkezdték intenzív működésüket, az újság ekkor is még csak az említett három párt tevékenységéről tesz említést.

223 Ugyancsak április közepén alakult meg a nemzeti bizottság a tamási járáshoz tartozó színmagyar, 2000 lakosú Nagyszokoly községben. A bizottság megalakulása előtt pártközi értekezletet tartottak, mely döntése szerint minden párt három-három tagot küldött be a bizottságba. Ezen felül a három párt: az MKP, az SZDP és a PDP szakszervezeti tagként is delegált még egy küldöttet, így a tagok összáma 18 fő. Csáki László kifogásolta, hogy a PDP is küldött szakszervezeti tagot. . . „miután csak a Kommunista és Szociáldemokrata Pártnak lehet szakszervezete." A kisgazdapárt egyik tagja bírálta az MKP által szakszervezeti tagként kiküldött személyét. . . „miután nevezettnek semmijeié szakképesítése nincs és nem iparos, hanem földműves". Az MKP és a PDP kiküldöttje szólalt fel a parasztpárt befogadásával kapcsolatban; az előbbi azt elutasította, az utóbbi, mint engedélyezett demokratikus pártnak a tagsági jogát elismerte. A PDP felrótta az MKP-nak, hogy tagjai olyan személyek, akik csak pár hónapja tartózkodnak a községben, így alig ismertek. A vita eredményeképp az MKP és az SZDP képviselői a teremből kivonultak. A helyén maradt három párt képviselői ennek ellenére a nemzeti bizottságot megalakultnak nyilvánították, az ülést pedig határozatképesnek. Az elnöklést a pártok megalakulásának sorrendje szerinti váltással mondták ki. A három párt elnöke kifejezte az eltávozott két párttal való együttműködési készségét és őket a következő napon tartandó gyűlésre meghívta.

224 Az április 27-i ülésen felolvasták Miklós Istvánnak, az MKP ozorai körzeti párttitkárának átiratát, aki a PDP-t és annak elnökét, Papp 10 Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. 241