Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
Gyula református lelkészt a bizottságban nemkívánatosnak tartotta. Papp Gyulára vonatkozóan felhozza, hogy ő 1944-ben egy ünnepélyen a Szovjetuniót sértő kijelentést tett. Azt javasolta Miklós, hogy Papp Gyula vonuljon vissza a politikától, a PDP pedig „ ... szűnjön meg, mert annak Nagyszokoly községben semmiféle létjogosultsága nincsen." A bizottság vita után határozatában a PDP-t írásbeli állásfoglalásra szólította fel, hogy működését folytatja-e, vagy más párttal egyesül. 523 A jegyzőkönyvek az üggyel tovább nem foglalkoznak, de megállapítható, hogy mind a PDP, mind pedig Papp Gyula időszakunk végéig a gyűléseken jelen van. A bizottság saját határozatainak végrehajtására négytagú intézőbizottságot szervezett, melynek a polgári rendőrökkel és egy elöljáróval kellett volna együttműködnie. 220 Két hét múlva megállapították, hogy a végrehajtó bizottság feladatát nem látta el, ezért kimondták megszüntetését. 227 Több célszerű és fontos ügyben hozott döntést a bizottság: A mezőgazdasági munkák lemaradása miatt utasították az elöljáróságot, hogy utazási igazolványokat csak indokolt esetben adjon ki. 228 Az egyik molnár azzal az indokolással nem működtette malmát, mert a vámkeresetből nem tudja fedezni a napszámosokat. A bizottság szakértőként kihallgatott egy másik molnárt, és ennek véleménye alapján kötelezte a munkáját nem végző malmost, hogy 3 napon belül helyezze a malmot üzembe, ennek elmulasztása esetén arról a bizottság fog gondoskodni. 229 Elhatározta a bizottság, hogy a kocsmai zárórát este 10 órában kell megszabni, mert a késő éjszakába nyúló mulatozások és vasárnap hajnalig tartó tánc a lakosság nyugalmát zavarja; ez pedig a nagy munkaidőre való tekintettel a termelés rovására megy. 230 Az üzemanyaghiányon úgy akartak segíteni, hogy a Rádi-pusztán áthaladó lipsei olajvezetékből a földekre — nyilván törés miatt — kiömlő olajat felfogják. A bizottság azonnal intézkedett a fogatok kirendeléséről. 231 Dunaföldváron, ebben a csaknem 12 000 lakosú, színmagyar községben a nemzeti bizottság március 16-án alakult meg. 232 A felszabadulástól kezdve igen erősen igénybe vett terület, a német ellentámadások egyik célpontja, dunai átkelőhely, melyen keresztül állandóan tartott a szovjet csapatok felvonulása egészen a németeknek március közepén történt teljes visszaszorításáig. A politikai — és így a közigazgatási élet is — igen nehezen indult meg. Itt a legnagyobb gondot a háború okozta pusztítások rendbehozatala jelentette. A bizottság felkérte az elöljáróságot, hogy a lehetőségekhez képest szorgalmazza a községi épületek, elsősorban a községháza mielőbbi kijavítását. 233 Ez utóbbira ugyanis 13 bomba és több akna, gránát esett és így használatra alkalmatlan, a községi apparátus a romos épülettel szemben egy kocsmahelyiségben működött. A község 2500 épülete jóformán kivétel nélkül kisebb-nagyobb mértékben a hadműveletek következtében megrongálódott. 23 ' 1 A nagy forgalom miatt intézkedtek a közrend biztosításáról, a rendőrség megtisztításáról. Az új szovjet parancsnok a rend helyreállítása érdekében minden támogatást megígért a község vezetőinek. 235 A képviselőtestületet a kisgazdapárt, SZDP és MKP 10— 10 tagjából, az érdekképviseletek részéről 2 kereskedőből, 2 nagyiparosból, 3 kisiparosból, 2 szakszervezeti képviselőből, valamint egy értelmiségiből alakították meg és ez talán irányadó a nemzeti bizottság párt- és személyi összetételére is, melyről részletezett feljegyzés nem maradt. 23 " Már március 19-én megalakították az igazoló bizottságot, azt életre is hívták. A főispánnak bejelentették ezt és a háborús viszonyokra hivatkozva kérték, hogy utólag vegye tudomásul az igazolások megkezdését. A főispán ezt nem vette tudomásul, a tevékenység be242
