Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

áz érdekeiteket, hogy 48 órán belül a folyó évben vásárolt készletet jelentsék be.

180 Kissé gúnyosan utasította el a bizottság egy süketnéma lány kérését, hogy édesanyját a lengyeli internáló táborból, tekintettel az ő csökkent képességeire, bocsássák haza. A bizottság indoka, hogy az anya volksbundos volt, a leány viszont a megszállás alatt a német katonákkal is meg tudta magát értetni jelbeszéddel.

181 Két iparosproblémát is célszerűen rendezett a bizottság. Kovács szakember hiány miatt a lengyeli internáló táborból kértek kisegítést. Egy cipővarró gép tulajdonjoga vitássá vált. A bizottság anélkül, hogy a tulajdonjog kérdését érintené, a közönség ellátása érdekében a használónál hagyta a gépet addig, amíg arra a lakossági munka miatt szükség van.

182 A járási nemzeti bizottság megkereste a községi bizottságokat, hogy csatlakozzanak „A völgységi járásból elhurcolt zsidókért" mozgalomhoz. „A bizottság a tárgy hosszabb megvitatása után egyhangúlag kimondja, nemcsak a zsidóság, hanem az elhurcolt magyarság hazahozataláért indítunk gyűjtést és fordulunk memorandumban a kormányhoz."

183 Gondot viselt a bizottság az elmenekült németek üresen maradt házainak sorsára. Április elején intézkedtek, hogy akik azokba önkényesen bementek, tartoznak kiköltözni.

184 A mezőgazdasági munkák megindulásával kapcsolatban azt állapítja meg a bizottság, hogy a korábban megválasztott termelési bizottság nem végez 100%-os munkát, ezért elhatározta, hogy a községben levő fogatok roboton kívül más munkát nem végezhetnek addig, amíg minden darab földet meg nem szántottak. Az ellenszegülő gazdákkal szemben internálási eljárást helyeztek kilátásba.

18

' Később ezeknek a munkáknak elvégzésére végső határidőként május 13-at jelölik meg.

18r> Ezen a napon megállapították, hogy a munkákat a község lakossága elvégezte. Hasonlóan körültekintőek a telepítéssel kapcsolatban. Április végén intézkedtek az elkobzásra kerülő házak és a földek számbavételéről. Az eredményt közöltetik a kormánybiztossal, hogy annyi telepes jöjjön a községbe, amennyit el tudnak helyezni.

187 A felmérést rövid idő alatt el is végezték, megállapították, hogy 29 gazdasági épülettel rendelkező és 96 anélküli lakóház áll majd rendelkezésre.

188 A telepesek részére megérkezésük után megfelelő legelőt jelöltek ki, hogy ezzel a felesleges kártevést elkerüljék.

189 Intézkedtek a népmozgalmi lapok felülvizsgálatáról, mert az anyanyelvi rovatnál sok helyen mind a német, mind pedig a magyar szó alá van húzva és ennek a januári munkaszolgálatos elvitelnél sokan kárát látták.

190 Ezzel kapcsolatban határozatot hoztak, hogy a bizottság támogatja azt a mozgalmat, melyet a hűségmozgalom munkaszolgálatra elvitt tagjainak visszahozatala érdekében indítottak és utasították a körjegyzőt, hogy az erre szóló előterjesztést és névjegyzéket készítse el.

191 Megint más képletet mutat az ugyancsak völgységi, illetve bonyhádi járáshoz tartozó Zomba község nemzeti bizottságának ténykedése. Zomba jelentős község, zömmel földművelő lakosságú, a helyi szükségletet kiszolgáló iparral rendelkezik, egy-két nagyobb birtoktól eltekintve kis- és középparaszt lakossággal. Nemzetiségi megoszlása fele-fele arányban német és magyar. Ehhez alakulnak a helyi viszonyok is. Míg Bátaszéken a község élén mindig német bíró állt, itt ciklusonként váltották az elöljáróság élén a német és magyar személyeket. A népszámlálási arányok: magyar anyanyelvű 53,6%, német 46,0%, nemzetiség vonatkozásában 73,7% vallotta magát magyar nemzetiségűnek, tehát a német anyanyelvet vallottak 35%-a magyar nemzetiségűnek nyilváníttatta 238