Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

magát. Hasonlóan kedvező a katonai szolgálatot teljesítők aránya. A 174 SS-el szemben 205 fő teljesített a magyar honvédségnél katonai szolgálatot. 19 ' A nemzeti bizottság működése mégis érdekes. Későn, április 18-án alakult meg a főjegyző kezdeményezésére, csak egy párt működött ekkor: a kisgazda­párt, mert a parasztpárt a már ismert okok alapján feloszlatta magát. A jegyző­könyv szerint dobszó útján felszólították a lakosságot az öt párt megalakítására, és mivel más párt nern alakult, a bizottság az iparosok és kereskedők társas­köréből, a gazdakörből és a polgári kaszinó küldöttjeiből bővülve alakult meg.™ Az alakuló gyűlést követően még aznap megtartja a bizottság első ülését. „Iványi Antal előadó jegyző ismerteti a 600/1945. ME. számú rendeletet, amely Zomba község lakosai közül is igen sok egyént súlyosan érint. Kéri a bizottsá­got, hogy a nem Volksbund-tagok mentesítése érdekében minden rendelkezésre álló eszközt használjon jel, hogy az ártatlanok bűnhődését el lehessen kerülni." Egyúttal 5 személy részére mentesítő igazolvány kiadását szavazták meg. Ki­lenc személyre vonatkozólag igazolták, hogy az SS-behívó átvételének elkerülése érdekében önként jelentkeztek a magyar honvédséghez harctéri szolgálatra, mert nem akartak német katonák lenni. 7 személyre vonatkozóan azt igazolta a bizottság, hogy bár a Volksbundnak tagjai voltak, onnan kiléptek, és emiatt a Volksbund-tagok hazaárulónak bélyegezték, sőt tettleg is bántalmazták őket, ennek bírósági következményei is voltak. További három személyről viszont azt tanúsította a nemzeti bizottság, hogy őket SS-alakulatba sorozták, onnan azonban megszöktek. Azt is lerögzíti a jegyzőkönyv, hogy nyomozás során meg­állapították, a Volksbund által rendezett táncumlatságokon csak azok vehettek részt, akik a szervezetbe beléptek, s a 12—15 éves iskolás gyermekeket szüleik hozzájárulása nélkül vették fel a Volksbund-tagok névjegyzékére. Helyesli a bizottság az elöljáróság azon eljárását, hogy a volt Volksbund-vezetők meghall­gatása után tisztázta, kik voltak 1944. március 19-e után is a szervezet tagjai, mert úgymond: „akik ezt megelőzően kiléptek, belátták, hogy a Volksbund által követett eszmék nem egyeztethetők össze a •magyar haza érdekeivel és nem léptek vissza az egyesületbe akkor sem, amikor az ország németek általi meg­szállása bekövetkezett. Ezzel bizonyságot tettek a hazájukhoz való ragaszkodá­sukról." Kéri a bizottság a vármegyei és járási nemzeti bizottság segítségét, hogy akadályozzák meg az ártatlanok bűnhődését. „Inkább meneküljön tíz bűnös a megérdemelt büntetés elől, minthogy egyetlen egy is ártatlanul bűn­hődjön." szögezi le álláspontját a zombai nemzeti bizottság. 10 '' Kocsola község a dombóvári járásban fekszik. 2312 főnyi lakosságának 50,7%-a magyar anyanyelvű, 77,3%-a magyar nemzetiségűnek mondta magát a számlálóbiztosok előtt. Ez azt jelenti, hogy a német anyanyelvet vallóknak itt több mint 60%-a tartotta magát magyar nemzetiségűnek 1941-ben. Ez az előbb ismertetett zombai aránynál is jobb. 195 E kedvező körülmény meglátszik a bizott­ság munkáján is. Március 25-én alakították az egyedül működő kisgazdapárt­ból a bizottságot, 13 " később azonban már négy párt működött a PDP kivételével, j mindegyik 4—4 tagot delegált. 107 Az 1943 óta fegyelmi alatt álló, fasiszta érzelmű, részrehajlóan intézkedő bíró elmozdítását kimondták, 198 ez lemondott, s a bizottság határozatában utasította elöljárósági tagsággal rendelkező tagjait, hogy a képviselőtestületben a bíróválasztás alkalmával a járási főjegyző által javasolt Simon Lajos megválasztását támogassák. 199 Ez meg is történt. 210 A kép­viselőtestületet április elején átalakították, abban 13 kisbirtokos és napszámos, 11 iparos és 3 kereskedő vett részt. 201 239

Next

/
Thumbnails
Contents