Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

sőt házat is késve adnak, ugyanakkor a földigénylő bizottság tagjai saját házukat elhagyva elkobzott házba költöznek.

1

'

3 Szekszárdon eljárva, tájékozódás után intézkedtek, hogy a kitelepítettek csak az engedélyezett ingóságokat vihetik el házaikból, hogy a telepesek felszereléshez juthassanak."" A földigénylő bizottsággal tartott együttes ülésen is felvetették ezeket a kérdéseket. A bizottság a vármegyei nemzeti bizottsághoz előterjesztést tett, hogy az ideiglenes kormánynál sürgessék meg a választások mielőbbi kiírását, „hogy így ci jogfolytonosság és az alkotmányos élet a demokrácia szellemében minél előbb helyre állhasson."

16

" A községi képviselőtestület újjáalakítása itt is több ütemben zajlott le. Az első képviselőtestület számarányát így állapították meg: Kisgazdapárt 12. Kommunista Párt 10 és az SZDP 8 tagot delegált ezen felül az érdekképviseletek részéről további 10 tagot hívtak meg.

lüíi Március 17-én újból foglalkozott a képviselőtestülettel a bizottság, majd a Parasztpárt megalakulásával és a bizottságban való részvételével.

1

'

17 Később a szakszervezet jelentkezésével"'

8 a képviselőtestület teljes átalakítására került sor. Az első ilyen tárgyalás alkalmával a régebben működő pártok nem tudtak megegyezni, hogy melyiknek hány taggal csökkenjen a képviselete.

1

"

3 Pártközi értekezletet tartottak és ennek alapján a Kisgazdapárt 9, az MKP és az SZDP, valamint a Parasztpárt 7—7, a szakszervezetek ugyancsak 7, az egyéb érdekképviseletek pedig 3 tagot delegáltak a községi önkormányzati szervbe.

I7l! Nagymányok, bonyhádi járásbeli község e kettőtől annyiban különbözik, hogy lakosságának jelentős része ebben az időben bányász volt. A nemzeti bizottság március 18-án alakult meg a kisgazda és a kommunista párt 5—5 tagjának részvételévei, Papp Ferenc MKP-tag, bányamester elnökletével.

1,1 Később a szakszervezet is csatlakozott négy taggal.

17

' A megalakult SZDPszervezet május végén lépett be a nemzeti bizottságba.

1

'

3 A bizottság rendkívül fegyelmezetten, körültekintően tevékenykedett, a jegyzőkönyvekből úgy látszik, valóban a község gazdája volt. Egyik első ténykedése, hogy kérte a régi jegyző, Gáthy Ferenc visszahelyezését. Bár a jelenlegi jegyző ellen kifogása nincs a bizottságnak — szögezik le —, mégis helyesnek tartják, ha a régi viszonyokkal ismeretes jegyző visszakerül.'" A kérést a felettes szervek teljesítették és április végén Gáthyt üdvözölte a bizottság.

1

" Ekkor alakították meg a képviselőtestületeket is. A foglalkozás szerinti megoszlás: 4 munkás, 5 földműves, 1 kereskedő, 2 iparos, 1 bányaigazgató és 1 gyógyszerész.

17

" Érdekes, hogy a bizottság igen fontosnak tarthatta a lakásügyet, mert bár az elöljáróság tevékenységét nem vette át ebben az ügykörben, de a lakáskiutalások előtt azok felett véleményt kívánt nyilvánítani. Adott esetben igazolást kért az igénylőtől arról, hogy korábbi lakóhelyén lakással nem rendelkezett; van olyan kérelem is, melynek teljesítését nem javasolta a bizottság."

7 Egyedülálló intézkedést tett a nemzeti bizottság: kötelezték a plébánost, hogy a hittanórát megtartani menjen ki a bányatelepi iskolába és ne a gyermekeknek kelljen a faluba bejárni.

178 Az üggyel kapcsolatban az iratok között megtalálható a pécsi püspök levele, aki tiltakozott a határozat ellen, a plébános viszont megelégedett azzal, hogy a kijáráshoz kocsit kért.

1

'" Az elöljáróság jelentette a nemzeti bizottságnak, hogy az italmérési engedéllyel rendelkezők vásárlásaikat nem jelentik be, forgalmi adót nem fizetnek. A bizottság iparengedély-elvonás és kihágási eljárás terhe mellett felszólította 237