Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A bizottság kívánságát írásban közölték a jegyzőkkel. A szálkai körjegyző ezt továbbította az ottani nemzeti bizottsági jegyzőhöz. Az volt a megjegyzése, hogy miután a községben kizárólag magyar érzelműek laknak, kérte, hasson oda, hogy csak kizárólag magyar mise tartható meg. (1941-ben a község lakosságának 74,2%-a a német nemzetiségűnek, 75,G%-a német anyanyelvűnek vallotta magát, 151 személy az SS-ben. míg csak 33 személy a magyar hadseregben szolgált.) A községi nemzeti bizottság diplomatikus választ adott. A bizottság álláspontja ...egyöntetűen és feltétlenül" az. hogy az istentiszteletek nyelve ezentúl csakis magyar lehet. Mégis, miután úgy tudják, hogy ebben az ügyben a minisztérium és a püspöki kar között tárgyalások vannak folyamatban, a nyílt állásfoglalást későbbre kívánja a bizottság halasztani, amikor egyházi főhatóságoktól jön rendelkezés. „A nagymisék ezentúl csoJc annyiban nem lesznek teljesen magyarok, hogy a prédikáció szövege lesz német."

129 Megjegyezzük, hogy miséről van szó, melynek nyelve akkor kizárólag latin volt és aligha feltételezhető, hogy Szálkán a nagymisén kívül máskor is volt prédikáció. A bonyhádi kezdeményezés legalábbis ebben a községben nem talált megértésre. A június 27-i ülésen a bizottság elrendelte a járás egész területére a német feliratú táblák eltávolítását.'

3 Ezt a községekben közhírré is tették.

1

'"' Határozatot hoztak és annak teljesítésére felkérték a főszolgabírót, hogy a volksbundosokat közmunkára fokozottabban vegyék igénybe.

131 E javaslatok nem jellemzik azonban egyértelműen a bizottság magatartását a svábkérdésben. A íöídreformrendelet megjelenése után köztudottá vált, hogy a volksbundosok földjét elkobozzák, a rendelet végrehajtása megkezdődött. i\z április 10-i ülés jegyzőkönyve szerint „Ezek után a volksbundosokról és azok birtokelkobzásá,ról tárgyalt a nemzeti bizottság és olyértelmű határozatot hozott, hogy ártatlanul a (Volksbund) listára kerülteket egy bizottság igazolja le, nehogy ártatlan embereknek kelljen szenvedni."

1

'

11 A következő napon Bonyhádon a következő dobszöveget hallhatták a község lakói: „A nemzeti bizottság felszólítja mindazokat a Volksbund tagokat, akik tudtuk és akaratuk nélkül kerültek a Volksbund tagjai közé, mentesítésük végett igazoló irataikkal, hiteles tanúkkal ma de. 10—1 óráig, du.-án 1—6-ig saját érdekükben jelenjenek meg a bírószobában."'

3

* Később a bizottság a Volksbund-ügyek intézésére a pártok tagjaiból összeállított küldöttséget delegált a kitelepítési kormánybiztossal való együttműködéshez.

13

'' A megindult kitelepítés újabb tiltakozásra ingerelte a nemzeti bizottságokat, először a rendőrség fellépését, majd a lengyeli sváb tábor ügyét használták fel tiltakozásuk alapjául.

13

' Mindkét panaszukat kivizsgálták, a kitelepítési kormánybiztos ígéretet tett új intézkedésekre, a lengyeli tábort pedig népes bizottság kereste fel az alispán kiküldöttjével.

11

" Más oldalról is látszik, hogy a birtokelkobzást és a kitelepítést ellenséges hangulattal fogadták. A május 9-i ülésen rosszindulatú felszólalás hangzik el a székely telepesek ellen, a főispánhoz, illetve a kormányhoz kívántak fordulni.

13

' Bodor György, a betelepítést végző miniszteri biztos tudomására jutott a bonyhádi állásfoglalás, írásban tiltakozott a székelyeket érintő vád ellen, mire a nemzeti bizottság két tagot megbízott, hogy keressenek fel egy községet, ahol székelyek telepedtek le.

m Bátaszék viszonyai nagyrészben hasonlóságot mutatnak a bonyhádiakkal, A különbséget annyiban lehet kimutatni, hogy a lakosság foglalkozás szerinti megoszlása nem annyira vegyes, kevesebb az értelmiségi és kereskedő réteg, ez a község nem járási székhely. Ugyanakkor, mint vasúti csomópont jelentős, 233