Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

igen sok iparost foglalkoztatott. Lakossága szintén vegyes, többségében német, így ezek adták a bírót. A magyar és német elem nem olvadt még látszólag sem össze. A magyarok külön utcában laktak, általában a kisgazdapártban voltak a 20 holdon aluliak; a gazdagabb parasztok, iparosok, kereskedők és tisztviselők a kormánypártot támogatták, míg az alkalmazottak nagyrésze a szociáldemokrata pártban politizált a felszabadulás előtt is. Ez több vonásban, de elsősorban a svábkérdésben, a földreform és a telepes székelyekkel kapcsolatban más magatartást eredményezett, mint Bonyhádon.

139 A bátaszéki bizottság megalakulásáról jegyzőkönyv nem maradt fenn. Kezdetben egy háromtagú: kommunista, szociáldemokrata és kisgazda tagból álló bizottság működött a községházán, mint segítő és ellenőrző szerv.

140 A Tolna megyei Hírlap február 10-i számában ír erről a bizottságról. E közlés szerint a nemzeti bizottság megkezdte működését, két pártból, a kommunista és a kisgazdapártból alakult 2:3 arányban az utóbbi javára. Január 27-én tárgyalt a két párt, melyen a robotmunkáról és a fegyveres rendőrség megszervezéséről volt szó. A pártok a további együttműködésben megállapodtak.

1

'

1 Ugyanebből a forrásból tudhattuk meg, hogy formálisan csak február 10-én alakult meg a nemzeti bizottság. A szavazást a községi bíró vezette, három párt 4—4 taggal vesz részt a munkában (Kisgazda, MKP és SZDP), állandó elnököt, alelnököket és jegyzőket választottak. Első hivatalos ülésükön az újság szerint a közbiztonság, a robot, az önkéntes szállásfoglalások és közellátási problémák szerepeltek.''

2 A bizottság munkájára igen jellemző, hogy rendkívül intenzíven foglalkoztak a mezőgazdasági termelés kérdéseivel, ülésükön csaknem mindig megjelent Micheli Mihály gazdasági tanácsos, aki mint tanácsadó segítette a munkájukat. Ebből az intenzivitásból következett, hogy hamar megalakították a termelési bizottságot, foglalkoztak a földreform végrehajtásával és több alkalommal tartottak együttes ülést ezzel a két bizottsággal. Mindjárt az első jegyzőkönyvből kitűnt, hogy a lovak teljes hiánya miatt felhívták a lakosságot, az igavonásra alkalmas szarvasmarhákat tanítsák be, a községi elöljáróságot pedig felhívták, hogy 100 db járom beszerzéséről gondoskodjék.

1

'

3 Ezen az ülésen elrendelték, hogy a konyhakert-akciót az elöljáróság azonnal doboltassa ki, az igénylők jelentkezzenek és lehetőleg minden igénylő 200—400 öles parcellához jusson.

144 Már egy hét múlva az akció vezetője, Bárd Flórián kész jegyzéket vitt a bizottság elé és utasítást adtak a telkek azonnali kiosztására.

145 Gazdasági elöljárót választottak és népgyűlést tartottak, melyen ismertették a földreformrendeletet.'

1

" Az első megmaradt jegyzőkönyv két érdekes és elvi jelentőségű határozatot tartalmaz. Elutasították a községi elöljáróság kívánságát, hogy a munkaszolgálatra elszállítottak hozzátartozói részére kiadott igazolásokat a bizottság nevében is aláírják. Azzal kikódolják ezt a döntést, hogy a rendelkezésre álló volksbundos névjegyzék a tagok felét sem tartalmazza és már eddig is keletkezett ebből félreértés. A másik állásfoglalás: Segélyt a bizottság munkaképes személyeknek nem ad, ezeknek a községi elöljáróságon keresztül lehetőséget biztosítanak, hogy rendes munkával jussanak pénzhez.

1

" A közmunkát végzők közül csak azok részesíthetők segélyben, akik erre anyagilag rá vannak szorulva, állandóan részt vesznek a munkavégzésben. Névjegyzéküket felülvizsgálta és jóváhagyta a bizottság. A közmunka-kötelezettséget férfiaknál 16—70 évig, nőknél 16—60 évig állapították meg. Felmentés csak orvosi bizonyítvánnyal lehetséges, viszont nem volt köteles robotot végezni az a személy, aki egy házban egyedül lakik.

1

''

8 231