Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

társadalmának, de a nemzet háláját is annak a férfiúnak, aki bátor kiállásával, igaz magyarságáéval, papi hivatásának magaslatán állt helyt a legsúlyosabb időkben az emberiség és igazság mellett a német elnyomókkal, később a nyilas bérencekkel szemben." Javaslatára a bizottság elhatározta, hogy az ülés befejezte után tisztelgő látogatást tesz az apátnál.'"

1 Külön gondot fordított a bizottság május 1. megünneplésére is. Közhírré tetette, hogy mindenki lobogózza fel házát és felhívta a figyelmet a munkaszünetre is, egyben nagygyűlést is tartottak.

117 Újszerű, de igen célravezető módszert alkalmaztak az egyes ügyek kivizsgálásánál, elintézésénél. Általában két tagot megbíztak egy-egy konkrét ügyben való tájékozódás végett, akik a következő ülésen tettek jelentést megbízatásukról, így vizsgálták a malmi dolgozók helyzetét,

118 tűzifa

119 és az élelmiszerbeszerzés lehetőségét.

120 Foglalkoztak a MADISZ-ban tömörült fiatalság magaviseletével, szórakozásával és a továbbiakra a fiatalság vezetőinek instrukciókat adtak.

121 Mint rendkívüli kérdést tárgyalták és elfogadták a cipőgyár árkalkulációját azzal, hogy a gyár vezetősége azt mutassa be az üzemi bizottságnak is,

122 hozzájárultak az ecet árának felemeléséhez.

123 Részletesen foglalkozott a bizottság a rendőrség megszervezésével és tudomásul vette, hogy annak vezetőjéül Jancsesz Antal bizottsági tagot nevezte ki a főispán.

12

'' A bizottság elfogadta részletes tervét a járásban létesítendő őrshálózatra, valamint a legénység fizetésére vonatkozólag, sőt az egyik tag felajánlotta, hogy a bérjegyzéket is elkészíti. Nusser János kisgazdapárti kifogásolta, hogy a látszat szerint a rendőrséget az MKP szervezte meg, azonban a bizottság Vér Béla hozzászólása után tudomásul vette, hogy a szervezés a főispán utasítására történt.

12, A következő, három nap múlva tartott rendkívüli ülésen — ugyanúgy, mint Szekszárdon — kitört a vihar. A rendőrség ugyanis letartóztatott 37 személyt. Az SZDP, a PDP és a Kisgazdapárt ezek ügyében eljárt a főispánnál. Dr. Nusser Antal kisgazdapárti megállapította, hogy szerinte a rendőség hatásköri túllépést követett el és ez ellen tiltakozott. Kari Gusztáv SZDP hasonlóan nyilatkozott és kikelt a szerinte ártatlanul elhurcolt emberek őrizetbe vétele miatt. Az MKP-t támadta és bosszú művének tartotta az akciót. Dr. Nusser azt kívánta, hogy a nemzeti bizottság tiltsa le a rendőrség ilyen irányú politikai tevékenységét. Szerinte a politikai pártok dönthetnek egyes személyek múltbeli magatartása felett. Azt kívánta, hogy a jövőben a rendőrség alaposabb kivizsgálásokat végezzen, mert az a véleménye, hogy az eljárás elhamarkodott volt. Vér Béla az MKP gyanúsítása, valamint Kari javaslata ellen szólalt fel. Kijelentette, hogy nincs meggyőződve arról, mintha a rendőrség elhamarkodottan cselekedett volna.

126 Ezzel itt is, mint Szekszárdon és másutt, ez a kérdés be is fejeződött. Kari Gusztáv cipőgyároson és dr. Nusser Antal későbbi Barankovics-párti képviselőn kívül az akció miatt szavát senki nem emelte fel. A bonyhádi járásnak jellegzetessége a túlnyomó részben német származású lakossága, így a svábkérdés két vonatkozásban is felmerült. Először Lékay Rezső PDP javasolta, hogy kérjék fel az egyházak vezetőit, hogy ezután magyar nyelven tartsák az istentiszteleteket, vagy csak bizonyos időközönként, pl. havonta egyszer tartsanak német istentiszteletet. A jegyzőkönyv szerint: „több hasonló és eltérő vélemény nyilvánítása után a bizottság megállapítja, hogy erre a kultuszminiszternek kell majd általános intézkedést tennie, addig pedig a nemzeti bizottság kérje fel az egyházi vezetőket, hogy a jövőben havonta legfeljebb egyszer tartsanak német hitszónoklatot."™ 232