Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
képviselete miatt bírt jelentőséggel. Egyet kell értenünk a vármegyei nemzeti bizottságban a törvényhatósági bizottság megalakítása alkalmával előadott azzal a nézettel, hogy a kisgazdapárt sok éves politikai múltja a most alakult és fejlődő pártokkal szemben különös előnyre nem adhatott jogot. Alig egy negyedévvel a harcok elülte után, sőt részben harcok közben, az újonnan alakult pártok ugyanannyi szervezetet hívtak létre, mint amennyit az alig egy évvel ezelőtt megszüntetett kisgazdapárt létrehívott. Ez kétségtelenül pozitív jele a felszabadulás utáni demokratizmusnak. Ez a számarány a későbbiekben tovább fog javulni, akkor amikor az újonnan alakult MKP, SZDP és parasztpárti megyei szervezetek részben létrejöttük, részben pedig a kedvezővé vált közlekedési viszonyok miatt a megye egész területén a szervezési munkát meg tudják indítani. A politikai élet megindulásának és ezzel kapcsolatban a nemzeti bizottságok megalakításának, a közigazgatás átszervezésének egyik elengedhetetlen előfeltétele volt az újság megjelenése. Dombóváron ugyan január közepén megjelent a Tolnamegyei Hírlap, azonban jóformán semmi kapcsolatfelvételi lehetősége Szekszárddal nem volt és mint egyes cikkekből kitűnik, a megyeszékhelyről szerzett értesüléseket általában véve az arra utazóktól szerezték meg. Szekszárdon 1945. február 13-án jelent meg a Szabadság című lap, mint „Tolnamegyei baloldali lap". Az első szám 8 oldal terjedelmű és felelős szerkesztő, egyben kiadó Román Béla, akit a vármegyei nemzeti bizottságból mint SZDP-küldöttet már ismerünk. 57 A lap később érdekes módon átalakul. Március 6-án, mivel Budapesten is megjelent egy Szabadság című újság, nevét Tolnamegyei Néplapra változtatja, de mint 10. szám a Szabadság folytatásaként szerepel. A nemzeti függetlenségi front lapjaként hetenként háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap jelent meg. Az egyéni szerkesztő helyett szerkesztő bizottság működött, ettől kezdve a kisgazdapártot Dulin Jenő, a kommunista pártot előbb Klein Kálmán, később Karászi Ferenc, majd június 17-től Prantner József, a PDP-t dr. Antal László képviseli. Május 20-tól kezdve a parasztpárt kiküldöttjével, Miszlai Istvánnal bővül a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő továbbra is Román Béla maradt. 58 Az újság megindulásával tág tere nyílik a pártszervezéseknek. Minden újságban az egyes pártok lehetőséget kaptak arra, hogy híreket tegyenek közzé. Február 13-án az MKP megyei szervezete bekérte a vidéki szervezetek tagjainak és vezetőinek névsorát. Közölte az MKP, hogy tervbe veszi ifjúsági szervezet létesítését, ezen belül a marxista tanok terjesztését; kicserélik a szekszárdi szervezet tagkönyveit. Felszólították azokat a kommunistákat, akiknek községében pátszervezet nem működik, eligazítás végett a szekszárdi központnál jelentkezzenek. Ugyanebben a számban hasonló szervezési felhívást adott ki a kisgazdapárt is. Szükségesnek tartja a régi tagság újralajstromozását. Bizonyítja, hogy mennyire épen megvolt a kisgazdapárti szervezet — közli a cikk —, hogy a körzeti és utcabizalmiak részére már kiküldték a belépési nyilatkozatokat. Hivatkozott a közlekedési nehézségek miatt a központi kiküldöttek utazásának elmaradására és felhívta a szervezeteket, hogy megalakulásukat ez ne késleltesse, csupán az alakuló ülés jegyzőkönyveit küldjék be. A szoc. dem. párt szintén ebben a számban közölte, hogy folyamatban van a szervezés munkája. „Városunkban a párt eddig nem önállóan működött, a tagok közvetlenül a pécsi titkársághoz tartoztak."' 0 ' a szervezési munka keményen folyhatott, mert március 1-én megalakult az SZDP bonyhádi szervezete. 00 Március 4-én a szekszárdi 226
