Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

szervezet is követte.'

11 A vidék úgy látszik erőteljesebben mozgott, mert Bátaszéken 25 taggal már február 15-én,

e

" 10 nap múlva, 25-én Pakson alakult meg az SZDP helyi szervezete/'

3 A kommunista párt felhívására egymásután jelentkeztek a megalakult helyi szervezetek. Február 22-én, az újság szerint, a szekszárdin kívül a következő helységekben működött MKP-pártszervezet: Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Bonyhád, Decs, Dunaföldvár, Fadd, Hőgyész. Nagydorog, Ozora, Paks, Pincehely, Szedres, és Tolna.

M A felsorolásból nyilván tévedés miatt maradt ki többek között a dombóvári és az értényi szervezet, melyek működéséről más forrásokból bizonyos tudomásunk van. A polgári demokrata párt megalakulása és működése több problémát okozott. Már a vármegyei nemzeti bizottsági anyagban tudomást szereztünk arról, hogy Decsen nern akarták tudomásul venni a PDP helyi szervezetének megalakulását/" Ez nem egyedülálló eset volt. Nagyszokoly községben április 3-án alakult meg a polgári demokrata párt helyi szervezete, melynek elnöke a helybeli református lelkész, titkára egy kereskedő, egyéb tagjai, tisztviselők, kisbirtokosok és egy-két nyugdíjas.

66 Április 27-én a kommunista párt hátrálásra késztette ezt a pártalakulást, azzal, hogy elegendő a községben működő négy párt, a PDP-re szükség nincs/

7 Hasonló volt a helyzet Dunaföldváron is. Amikor a nemzeti bizottsági ülésen a párt megalakulását bejelentették, többen rámutatnak arra, hogy abban nyilasok is vannak és kommunistaellenes propagandát folytatnak. Határozatban mondták ki. hogy a nemzeti bizottság a párt megalakulását ezzel a vezetőséggel tudomásul nem veszi/

8 A következő ülésen ismertették a pártvezetőség beadványát, mely szerint a demokratikus polgári párt szervezete önmagát megszüntette/

9 Pakson Szabadelvű Demokrata Párt néven szerveződnek a polgári elemek.

70 A szekszárdi központ szervezése a többi pártéhoz hasonlóan február közepén történt meg. Viszonylag nehezen indult meg a parasztpárt szervezkedésé. A Tolnamegyei Hírlap március 3-i számában a következőket olvashatjuk: „A magyar nemzeti függetlenségi frontba tömörült politikai pártok közül a nemzeti parasztpártról hallott eddig a közönség a legkevesebbet. Most azonban gyakrabban érkeznek Debrecenből is hírek és így módunk van arra, hogy beletekinthessünk a nemzeti parasztpárt programjába. Kovács Imre, Erdei Ferenc, Veres Péter, Illyés Gyula és Darvas József állnak a nemzeti parasztpárt élén." Ezután az újság a párt programjának egy részét ismerteti.

71 Ez az ismertetés nem maradt hasztalan. A bonyhádi főszolgabíró ugyanis március 21-én jelentette a főispánnak, hogy a parasztpárt völgységi járási összes helyi szervezetei megszüntették működésüket. „A magam részéről legőszintébben sajnálom, hogy ez a párt nem folytatja tovább működését, mivel a legkomolyabb és tiszta magyar érzelmű földművesekből rekrutálódtak tagjai, s tudomásom szerint az oka abban kereshető, hogy a napokban az egyik lapban részletesen közölték a párt programját, mit a járás paraszt társadalma nem tesz magáévá."

72 A bonyhádi járásban először a parasztpárt zászlaja alatt ugyanis az őslakos német származásúak szerveződtek, többségükben birtokosok. Arra hiteles adatot nem találtunk, hogy a parasztpárti program mely részét nem tette magáévá a tagság, de feltételezhető, hogy a földreform meghirdetése váltott ki ellenszegülést. A bonyhádi nemzeti bizottságban a parasztpárt feloszlása folytán a kisgazdapártiak ismét azért harcoltak, hogy a parasztpárt helyére a parasztszövetséget hívják meg a bizottságba. Erős vita után a kérdést egyelőre elnapolták.

73 13* 227