Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

jelentés. Bonyhádon mind az 5 párt megalakult, Bátaapátin 4, Váralján pedig 3 párt működött. A jelentés időpontjában a szekszárdi járásban 1, a gyönki járásban 4, a tamásiban 5, a bonyhádi járásban 2, a dombóvári járásban 12, a paksi járásban 5 községben nem működött semmiféle pártszervezet. A nemzeti bizottságok és a képviselőtestületek megalakításáról a következő táblázatban adunk számot: nemzeti bizottság képviselőtestület megalakult nem al. meg megalakult nem al. raej Szekszárd város Dombóvári járás Paksi járás Szekszárdi járás Gyönki járás Tamási járás Bonyhádi járás 1 — 1 — 7 6 1 L2 10 3 !) 4 15 2 10 7 16 4 11 9 16 1 16 1 8 20 6 22 Összesen: 73 36 54 55 Szembetűnő az igen kedvezőtlen kép a dombóvári járásban. Dombóváron, a járás székhelyén már január elején igen intenzív politikai élet folyt, a hónap közepén már újságjuk is megjelent és egy hónappal előzte meg a szekszárdi sajtót. Első számaiban igen élénk életről tesz tanúságot, a nemzeti bizottság működéséről már megjelenésekor számot adott. Éppen ezért érthetetlen a pártszervezésben való nagy lemaradás, hiszen mind az MKP-nek, mind a kisgazdapártnak és a szociáldemokrata pártnak Dombóváron jelentős gyökerei voltak. Itt kétségtelenül a szervező erő hiánya okozta a lemaradást. Ugyancsak sajátos a helyzet a hadicselekrnényektől viszonylag jobban megkímélt bonyhádi járásban. A kisgazdapárt igen nagy aktivitást fejtett ki azzal, hogy kettő kivételével valamennyi községben újraszerveződött, az MKPnek csak Bátaapátin, Bonyhádon, Mázán, Nagymányokon és Váralján, vagyis az ipari jellegű és bányászközségekben működött szervezete. Itt is meg kell állapítani, hogy a bonyhádi kommunista párt a felszabadulástól kezdve igen aktívan tevékenykedett, a közigazgatást ellenőrzése alá vonta és maga kezdeményezte a helyi nemzeti bizottság megalakítását. Az viszont, hogy nemzeti bizottság csak 8, a képviselőtestület pedig csak 6 községben alakul meg, a sváb kitelepítéssel és a székelyek betelepítésével kapcsolatos mozgásbeli állapotnak tulajdonítható. A tamási járás forradalmi hagyományaira, az illegálisan működött kommunisták céltudatos tevékenységére vall, hogy ebben a járásban a jelentés időszakában legtöbb pártszervezete a kommunista pártnak volt, Bedegkéren, Magyarkesziben, Ozorán a jelentés szerint csak kommunista párt működött. Ha az adatokat összevetjük, a kialakult képet nem tarthatjuk kedvezőtlennek. A kisgazdapárt 71 szer-vezete után a 36 kommunista és 28 parasztpárti szervezet következik, melyhez ha hozzászámoljuk a 15 szoc. dem. szervezetet, meghaladja a kisgazdapárti szervezetek számát. A polgári demokrata párti 11 szervezet csekély taglétszámával, bázisával legfeljebb a bizottságokban elfoglalt 15 Tanulmányok Tolna megye történeléből IV. 225