Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

jelenjen meg.'

1

' Ezt húgával, Gacsályi Gizella városi tisztviselőnővel üzente meg. Ezen a napon történt a város iktatókönyvébe az első felszabadulás utáni bejegyzés, a fent említett Gacsályi Gizella kézírásával. Az intézkedés tárgya a bordélyházak bezárása." Ezen a napon több iktatás nem történt, de ezt követően az iktatókönyv vezetése folyamatos s bár ez formai bizonyíték, mégis igazolja, hogy ha megváltozott körülmények között is, de az apparátus munkáját megkezdte. Ezzel azonban nem akartuk azt állítani, hogy az adott rendkívüli helyzetben ellátandó feladatok megoldására a szükséges hivatali személyzet rendelkezésére állt volna. A városi hatóság feladatköre teljesen megváltozott. Középpontban az átvonuló és megszálló csapatok elhelyezése, szükségleteik kielégítése és a sebesültek gondozásának lehetővé tétele volt. Erre viszont a hagyományos személyzet fel sem volt készülve és létszámban sem volt elegendő. Erre alapulhatott Davidov az az intézkedése, hogy a kommunisták kapcsolódjanak be a városi adminisztrációba és ez a nyilván mások bekapcsolásával végzett tevékenység egyelőre formailag nem volt meghatározott. így állhatott elő, hogy Senye maga is, de a városi tisztviselők is őt polgármesternek tartották, Makray viszont „helyi kormánybiztosnak" jelölte meg funkcióját.''

8 Az átalakulás a polgári rendőrség szervezésével kezdődött meg. Az ismeretes november 29-i falragasz formájában kibocsátott polgármesteri felhívás már közölte a lakossággal, hogy a rendkívüli viszonyokra tekintettel „polgári helyőrséget" szerveztek, melynek utasításait a lakosság köteles betartani.

49 A visszaemlékezések szerint az idő rövidsége miatt a felszabadulás előtt nem, de utána egy-két nappal a polgári rendőrség ténylegesen megkezdte működését és igen eredményes tevékenységet végzett a város rendiének és közbiztonságának érdekében. Vezetője először Makray Ferenc szkv. őrnagy, azelőtt postatisztviselő, a prépostplébános testvére volt. Őt váltotta később a vezetői beosztásban Chmelár Károlyné és Makray mint alezredes a helybeli kiegészítő parancsnoka lett. A. polgári rendőrség szerepe volt, hogy a lakosság biztonságát megteremtse. Tiszti beosztású tagjainak egy része — csaknem mind értelmiségiek és főleg jogászok — a magas létszámú polgárőrség szolgálati beosztását intézte és ellenőrizte, mások pedig kettesével ellenőrizték a külső szolgálatot teljesítő, úgynevezett rendőröket. Beosztott tolmács útján szükség esetén azonnal érintkezésbe tudtak lépni rendbontás esetén a városparancsnoksággal. A beérkezett panaszokat, jelentéseket, eseményeket egy nagy könyvbe feljegyezték és ezekről naponta tájékoztatást kellett adni a városparancsnokságnak. A rendőrség egyik tiszti beosztású tagja — dr. Szilágyi Mihály — e működéséről a következőket mondta el: „Általában, meg kell mondanom, hogy a Davidov rendelkezésére álló tábori rendőrség vas fegyelemmel megtorolt mindenféle erőszakoskodást, ha erről időben értesítették. Nagyon igyekeztek, hogy a város lakosságával a jó viszony kifejlődjék és hogy a rendet minden körülmények között fenntartsák. Ebben a polgári rendőrségnek is nagy szerepe volt."™ Erről az együttműködésről hasonlóan emlékezik meg Senye Sándor is. Egy rendzavarást a parancsnokságon szolgálatot teljesítő NKVD-parancsnokkal, Kotlerov kapitánnyal közöltek telefonon, aki azonnali intézkedést ígért. „Nem telt bele 5 perc és a hivatali ablakomból láttam, hogy a Bartina utca felől (itt volt a parancsnokság) 4—5 vörös karszalagos NKVD-ka,tona rohan a pincesor felé. Nem telt bele egy félóra és a fosztogatni akaró katonákat már kísérték be a városparancsnokságra. A városparancsnokságtól külön meghívót kaptam, 173